További intézkedésekre van szükség Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak a levegőszennyezés, a zaj és a szélsőséges hőmérsékletek elleni védelméhez

Az EEA „Unequal exposure and unequal impacts: social vulnerability to air pollution, noise and extreme temperatures in Europe” című jelentése felhívja a figyelmet a társadalmi és környezeti problémák közötti szoros kapcsolatra Európa-szerte. Ezeknek a környezeti fenyegetéseknek az eloszlása, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásai szorosan kapcsolódnak a bevételek, a munkanélküliség és az oktatás szintje között fennálló, Európa-szerte megfigyelhető különbségekhez.

Noha az elmúlt évtizedekben az EU szakpolitikája és jogszabályai mind gazdasági, mind környezetminőségi szempontból jelentősen javították az életkörülményeket, a regionális egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. A jelentés kiemeli, hogy a társadalmi és a környezetvédelmi szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a helyi intézkedések javítása szükséges a környezetvédelmi igazságszolgáltatási kérdések sikeres megoldásához.

„Az Európai Bizottság következetesen hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi kérdésekben olyan Európa vagyunk, amely védelmet nyújt. Ezt az elvet úgy tesztelhetjük a legjobban, ha megvizsgáljuk, hogyan védjük a kiszolgáltatottakat, a gyengéket és a védteleneket. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkája dicséretes annak a jelentésnek a vonatkozásában, amely azt vizsgálja, hogy miért a szegényeket, az öregeket és a legfiatalabbakat veszélyezteti leginkább a rossz levegőminőség, a túlzott zaj és a szélsőséges hőmérséklet. Beszámol a törekvéseinkről, amelyekkel biztosítjuk, hogy olyan Európa lehessünk, amely mindenkinek védelmet nyújt” – nyilatkozta Karmenu Vella, az Európai Unió környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős biztosa.

„Annak ellenére, hogy az évek során az európai szakpolitikák nagyon sikeresek voltak az életminőség javításában és a környezet védelmében, tudjuk, hogy többet kell tennünk EU-szerte annak biztosításáért, hogy minden európai – függetlenül életkorától, jövedelmétől vagy oktatásától – megfelelő védelmet kapjon az általunk tapasztalt környezeti veszélyekkel szemben”– mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

Exposure to PM2.5 mapped against GDP per capita, 2013-2014

Note: Exposure is expressed as population-weighted concentrations; mapped for NUTS 3 regions. 
Source: Based on ETC/ACM (2018a).

Annual number of cooling degree days (CDDs; 1990-2016 average) mapped against long-term unemployment (left) and proportion of people 75 years old or older (right), 2013-2014

Note: Number of cooling degree days per year is the 1990-2015 average. The long-term unemployment rate and the percentage of people 75 years old or older are classified using quantiles, i.e. five equal intervals. Mapped for NUTS 2 regions. 
Source: EEA based on the E-OBS dataset (updated from Haylock et al., 2008) and Eurostat.

A főbb megállapítások

Lég- és zajszennyezés

• A kelet-európai régiók (beleértve Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát) és a dél-európai régiók (beleértve Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot és Görögországot), ahol a bevételek és az iskolázottság szintje alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta pedig magasabb az európai átlagnál, sokkal inkább ki voltak téve a légszennyező anyagoknak, beleértve a lebegő részecskét és a talaj közeli ózont (O₃) is.
• A tehetősebb régiókban, beleértve a nagyvárosokat is, átlagosan magasabb a nitrogén-dioxid (NO₂) szintje, főként a közúti forgalom és a gazdasági tevékenységek magas koncentrációja miatt. Mindazonáltal ezeken a régiókon belül még mindig a szegényebb közösségek vannak helyi szinten magasabb NO₂-szintnek kitéve.
• A zajnak való kitettség sokkal helyhez kötöttebb a légszennyezésnek való kitettségnél, és a környezeti zajszintek rövid távolságokon belül is jelentősen eltérnek. Az elemzés átmeneti kapcsolatot talált a városok zajszintjei és a háztartások alacsonyabb jövedelme között, ami arra utal, hogy nagyobb zajszint figyelhető meg azokban a városokban, amelyekben a lakosság szegényebb.

Szélsőséges hőmérsékletek

• Európa déli és délkeleti régiói sokkal jobban ki vannak téve a magasabb hőmérsékleteknek. Bulgária, Görögország, Horvátország, Olaszország, Portugália és Spanyolország több régiójában is jellemzően alacsonyabb a bevételek és az iskolázottság szintje, emellett magasabb a munkanélküliség és az idősebb lakosság száma. Ezek a társadalmi-demográfiai tényezők csökkenthetik az egyének azon képességét, hogy reagáljanak a hőségre és elkerüljék azt, ami így negatív egészségügyi eredményekhez vezet.
• Európa egyes részein sokan nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat a rossz minőségű lakások és az energiaárak miatt. Ennek eredményeképpen továbbra is előfordulnak az alacsony hőmérsékletnek való kitettséggel kapcsolatos betegségek és halálesetek.

Milyen lépéseket teszünk a probléma megoldására?

Az Európai Unió (EU) jelentős előrelépést tett az elmúlt évtizedekben a légszennyezés csökkentésében, a tagállamok pedig különböző uniós szakpolitikákat hajtottak végre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása érdekében. Az EU regionális politikája bizonyította hatékonyságát a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kezelésében. Számos regionális és városi hatóság is proaktív módon csökkenti a környezeti veszélyek hatását a társadalom legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjaira:

• A jobb területrendezés és közúti forgalomirányítás, mint például az alacsony kibocsátású övezetek bevezetése a városközpontokban, mind segítenek csökkenteni a légszennyezés és a zaj hatását azokon a területeken, ahol a társadalom kiszolgáltatott csoportjai élnek.
• Egyes háztartási tüzelőanyagok, mint például a szén használatának tilalma szintén javítja a levegő minőségét az alacsony jövedelmű övezetekben. Ugyanakkor ezt kombinálni kell az alacsony jövedelmű háztartások tisztább fűtési lehetőségekre való átállásának támogatásával.
• A gyermekeknek a légi járművek és a közúti közlekedés által keltett zaj elleni védelmét célzó intézkedések például magukban foglalják a zajvédő falak és védőszerkezetek biztosítását a szabadtéri játszótereken.
• Számos nemzeti és helyi hatóság olyan cselekvési terveket vezetett be, amelyek javítják a vészhelyzetkezelést az idősek és más kiszolgáltatott csoportok hőhullámok vagy hideg időszakok során történő segítése terén. Ezt gyakran közösségi vagy önkéntes ágazati kezdeményezések egészítik ki.
• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegíti az egyre gyakoribb és szélsőségesebb hőhullámokra való felkészülést. Különösen a több zöld terület biztosítása segíti a városközpontok lehűlését, miközben egészségügyi és életminőségi előnyöket nyújt a városi lakosságnak.

Az értékelés háttere

A környezetszennyezés és az egyéb környezeti veszélyek mindenki számára egészségügyi kockázatot jelentenek, ám néhány emberre nagyobb hatást gyakorolnak életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt. Az egyének azon képességét, hogy ezeket a veszélyeket elkerüljék vagy megbirkózzanak velük, szintén befolyásolja a jövedelmük, a foglalkozási viszonyuk vagy iskolázottsági szintjük. Az EEA jelentése kiértékeli a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségek, valamint a légszennyezésnek, a zajnak és a szélsőséges hőmérsékleteknek való kitettség közötti kapcsolatokat Európában.