következő
előző
tételek

Press Release

Európa partvonala környezetvédelmi szempontból visszafordíthatatlan állapothoz közelít

Nyelv megváltoztatása
Press Release Publikálva / Megjelentetve 2006. 07. 03. Utolsó módosítás 2016. 06. 03.
Az Európai Környezetvédelmi ügynökség (EEA) Koppenhágában ma kiadott, új jelentése szerint Európa egyedülálló part menti környezetét egyre növekvo mértékben fenyegeti a part menti övezet népszerusége.

Koppenhága, 2006. július 3.

Európa partvonala környezetvédelmi szempontból visszafordíthatatlan állapothoz közelít


Miközben milliók kezdik meg éves utazásukat a tengerhez, sor kerül a környezeti hatások felmérésére

Az Európai Környezetvédelmi ügynökség (EEA) Koppenhágában ma kiadott, új jelentése szerint Európa egyedülálló part menti környezetét egyre növekvo mértékben fenyegeti a part menti övezet népszerusége.

Az „Európa tengerparti övezeteinek változó arca" arra figyelmeztet, hogy a part menti területek -- foleg a turizmus és a szabadido ipar által motivált --használatba vételének felgyorsulása azzal fenyeget, hogy felborul a tengerparti ökoszisztémák kényes egyensúlya.

Például a 20.század kezdete óta Európa mocsaras területeinek körülbelül kétharmada (nagyrészt tengerparti területek) tunt el. A földközi-tengeri partszakasz mentén végrehajtott fejlesztések következtében létrejött a „Mediterrán fal", ahol a part több mint 50%-án a betonépítmények vannak többségben -- így a jelentés.

"Partvonalaink a növények és állatok számát és fajait tekintve a leggazdagabb ökoszisztémákat alkotják. A tengerpartok ezenfelül Európa gazdasági kapujaként is szolgálnak; számos társadalom szövetének alkotóelemeit képezik és nélkülözhetetlenek életminoségünk szempontjából is," mondta Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezeto igazgatója.

"Tengerparti övezeteink megorzéséhez azonban arra van szükség, hogy azokat ne csupán korlátlan építési, lakhatási, szórakoztatási és hajózási lehetoségeket nyújtó játszótereknek vagy szállítási útvonalaknak tekintsük, hanem olyan törékeny rendszereknek, amelyek számos közösségben a vidék és az idotöltési lehetoségek legfontosabb tényezoi," mondta McGlade professzor.

A jelentés rámutat, hogy az európai tengerpartok mentén a népsuruség nagyobb, és gyorsabb tempóban növekszik, mint a szárazföldi területeken. 1990 és 2000 között a tengerparti övezetekben a mesterséges felszínek kiterjedése (elsosorban utak és épületek) csaknem valamennyi európai országban nott.

A leggyorsabb fejlodésre Portugáliában (10 év alatt 34 %-os növekedés), írországban (27 %), és Spanyolországban (18 %) került sor, melyet Franciaország, Olaszország és Görögország követ. A leginkább érintett regionális tengerpart a nyugati földközi-tengeri övezet. Az infrastruktúrák fejlesztésére a foként EU támogatások által ösztönzött gazdasági szerkezetváltások révén került sor, ami elvárosiasodáshoz vezetett.

A jelentés megállapítja, hogy az éghajlatváltozás, az öregedo, egyre növekvo és mind módosabb lakosság, a megnövekedett mértéku szabadido és olcsóbb utazási lehetoségek az elobbi terhelésekhez hozzáadódva Európa tengerpartjainak válságához vezetnek.

"Gondoljunk csak arra, hogy micsoda infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy egy észak-európai családot eljuttassunk egy spanyol strandra: közlekedési szakpolitikák és támogatások, útlevél-egyezmények, finanszírozás, csak hogy néhányat említsek. Gondoljunk akkor az utazás végcélját éro hatásokra. Lehetséges, hogy turistaként hozzájárulunk a helyi jövedelmekhez és a foglalkoztatáshoz, de szennyezzük a környezetet és károkat okozunk az ökoszisztémában olyan területeken, amelyeket nemigen védenek, és amelyek nem alkalmasak arra, hogy ellenállást tanúsítsanak az ilyen intenzív mértéku felhasználással szemben. Lehet, hogy a hatások csak helyiek, de a nyomásgyakorlásnak és a megoldásoknak páneurópai szinten kell megvalósulniuk," nyilatkozta McGlade professzor.

E kihívást jelento helyzet ellenére mindegyre új lehetoségek merülnek fel a part menti övezettel kapcsolatos kérdések olyan, egységes szemléletu kezelésére, amely tengerpartjainkat folyók, ezek vízgyujto területei, tengerparti övezetek és tengeri régiók mozaikjának tekinti. A jelentés üdvözli az Európai Bizottság által 2006-ban módosított "tengerparti övezet integrált kezelésének" (integrated coastal zone management, ICZM) folyamatban lévo alkalmazását.

"Az európai partszakaszok védelmét célzó szakpolitikai kezdeményezések hosszú múltra tekintenek vissza, de ezeket még soha nem hajtották végre integrált módon. Az ICZM valamennyi érdekelt felet bevonja, és hosszú távú szemléletet alkalmaz a tengerparti övezetekkel kapcsolatban, egyben kísérletet tesz a fejlesztési igények és a tengerparti gazdaságokat fenntartó eroforrások védelme közti egyensúly megteremtésére, illetve figyelembe veszi az európai partvonal romló környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális állapotával kapcsolatos aggodalmakat is," mondta McGlade professzor.

Megjegyzés a szerkeszto részére:

A teljes jelentés megtekintéséhez kövesse ezt az EEA honlapjához vezeto linket: http://reports.eea.europa.eu/eea_report_2006_6/en

Ha többet akar megtudni az EEA-ról, kérjük, látogasson el honlapunkra http://www.eea.europa.eu

Tények Európa tengerpartjairól

  • Az óceánt éro környezetszennyezés 80 %-a szárazföldön végzett emberi tevékenység eredménye
  • A népsuruség nagyobb a tengerparton, mint a szárazföldön. Európa tekintetében a tengerparti övezetek népsurusége (NUTS3) átlagosan 10%-kal nagyobb mint a szárazföldeké. Néhány országban azonban ez az arány az 50%-ot is meghaladhatja. Számos olyan terület létezik, ahol a tengerparti népsuruség legalább ötszöröse az európai átlagnak.
  • 1990 és 2000 között a mesterséges felszínek évi 190 km2-el növekedtek. A felszínborítás változásai -- természetesbol városira -- és az infrastrukturális fejlesztések visszafordíthatatlan természeténél fogva ezek a változások a tengerparti övezetek fenntarthatóságát fenyegeto egyik legfobb veszélynek számítanak. A mesterséges felszínek létrehozását célzó teljes földfelhasználás 61%-át a lakhelyek építése, a szolgáltatások és a szabadido ipar tették ki.
  • Az 1960-as és 1980-as évek között Európa tengereiben jelentosen megnott a betelepülo élolények száma, különösen ami a Földközi-tengert illeti. Ezek oshonos ökoszisztémára gyakorolt hatását egyre nehezebben és drágábban lehet csak ellenorzés alatt tartani. Gyakori példa erre a Mnemiopsis leydyi elnevezésu medúza. Miután az 1980-as évek végén a hajók ballasztvizével megérkezett, robbanásszeru szaporodásnak indult, ami a fekete-tengeri hal-, osztriga- sot az oshonos medúzaállomány nagymértéku pusztulását eredményezte (EEA, 2005b). A medúza még a földdel körülzárt Kaszpi-tengerbe is eljutott, súlyos változásokat idézve elo a teljes ökoszisztémában (Karpinsky et al., 2005).
  • A 19. század vége óta a tenger felszínének globális homérséklete átlagosan 0.6 °C fokkal növekedett. A tenger felszínének felmelegedése a tengeri organizmusok átrendezodését és eltunését, illetve a rendellenes és toxikus fitoplankton-virágzás gyakoribb elofordulását eredményezte.


Kapcsolatfelvétel:

Sajtókapcsolatok:

Brendan Killeen
Sajtófelelos
Kommunikációs és vállalati ügyek
Telefon: +45 33 36 72 69
Mobil: +45 23 68 36 71

Marion Hannerup
A Kommunikációs és vállalati ügyek osztályának vezetoje
Telefon: +45 33 36 71 60
Mobil: +45 51 33 22 43

For public enquiries:

EEA Information Centre

Enquiry form (English)


Permalinks

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések