Sürgős, koherens fellépés hiányában bizonytalan jövő vár Európa tengereire

Európa tengereinek jelenlegi állapota az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „Marine Messages II” (Üzenetek a tengerről II) című jelentése szerint általánosságban rossz. Ez rossz hír az emberek számára, mivel kihat az életminőségükre, a megélhetésükre és a gazdaságaikra. Tengereink állapota határozza meg, hogy képesek-e többek között oxigént, élelmiszert, élhető éghajlatot és bizonyos nyersanyagokat biztosítani, továbbá támogatja a kikapcsolódásunkat, szabadidős tevékenységeinket és egészségünket is.

A tengereink korábbi és jelenlegi hasznosítása – a Balti-tengertől egészen a Földközi-tengerig – súlyos következményekkel jár, a tengeri fajok és élőhelyek összetételének változásaitól a tengerek általános fizikai és kémiai állapotának módosulásáig. Ezekhez az összetett problémákhoz hozzáadódik még az éghajlatváltozás is, amely tovább súlyosbítja a többi fenyegetés hatásait. E változások együttes hatása jelenleg olyan irányba mutat, hogy visszafordíthatatlan károkat okozhat a tengeri ökoszisztémákban – áll az EEA jelentésében. A jelentés szerint egyes területeken azonban a tengeri ökoszisztémák helyreállásának jelei mutatkoznak az olyan hatások csökkentésére irányuló, jelentős, gyakran évtizedes erőfeszítések eredményeként, mint például a szennyező anyagok, az eutrofizáció és a túlhalászás által okozott hatások.

„Tengereink és tengeri ökoszisztémáink az évekig tartó túlzott kizsákmányolás és elhanyagolás eredményeként most szenvednek. Hamarosan eljuthatunk arra a pontra, ahonnan nincs visszaút, de – ahogyan jelentésünk is megerősíti – még van esély arra, hogy helyreállítsuk tengeri ökoszisztémáinkat, ha határozottan és következetesen cselekszünk, továbbá a tengerek használatának módja és a tengeri környezetre gyakorolt hatásunk közötti fenntartható egyensúlyra törekszünk. Ebben az összefüggésben a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia és az európai zöld megállapodás egyéb elemei új reményt jelentenek azzal kapcsolatban, hogy sor kerül a védelemre és a helyreállításra irányuló, sürgős és koherens fellépésre” – nyilatkozta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

Nem valószínű, hogy az uniós tagállamok 2020-ra a területükön található minden élővíz esetében elérik a „jó környezeti állapotra” irányuló, a tengeri környezetvédelemre vonatkozó legfontosabb uniós jogszabályban, az EU tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvében meghatározott célt. A keretirányelv életbelépése óta azonban jelentős előrelépéseket és eredményeket sikerült felmutatni. Ezeket a következtetéseket az Európai Bizottság saját, szintén a mai napon megjelenő jelentése is megerősíti, amely a keretirányelv végrehajtásának jelenlegi állapotát vizsgálja. Az EEA jelentése beépül a Bizottság felülvizsgálatába, és olyan megoldásokat javasol, amelyek – elsősorban az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás révén – segíthetnek az EU-nak elérni a jogszabályban megfogalmazott, tiszta, egészséges és termékeny tengerekre vonatkozó célt.

Az uniós tagállamok által a Bizottságnak bejelentett adatok első alkalommal jelennek meg a WISE-Marine-ről szóló külön honlapon, olyan adattermékekkel és vizualizációs eszközökkel együtt, amelyek áttekintést nyújtanak az EU tengeri környezetének állapotáról.