Út 2030 Európájába: ellenálló természet, fenntartható gazdaság és egészséges élet

A Covid19-világjárvány átírta a szabályokat. A világ több ízben is átvészelt már háborúkat, gazdasági és pénzügyi válságokat, kontrollálatlan vegetációtüzeket, élelmiszerhiány által nehezített időszakokat, migrációs hullámokat, valamint helyi és szezonális járványokat. A jelenlegi nemzedékek azonban sosem tapasztaltak ehhez a világjárványhoz fogható jelenséget. Az egész világon elterjedt, emberek millióit, ha nem milliárdjait érintette közvetlen vagy közvetett formában, karanténba kényszerítette a társadalmakat, valamint az országoknak le kellett zárniuk a határaikat, és egész ágazatokat kellett leállítaniuk miatta. Minderre ráadásul mindössze néhány hónap leforgása alatt került sor.

Hat hónap telt el azóta, hogy Európa számos országa korlátozó intézkedéseket vezetett be a Covid19 megfékezése érdekében. A társadalmak még csak most térnek magukhoz az óriási horderejű és hirtelen változás okozta sokkból, és továbbra is próbálják megérteni a vírust, illetve annak szerteágazó hatásait, valamint igyekeznek megoldást találni azok enyhítésére.

Egyenlőtlen egészségügyi hatások

A koronavírus különbözőképpen hat az emberekre. Úgy tűnik, hogy a veszélyeztetett csoportok – például az idősek vagy a krónikus betegségben szenvedők – súlyosabb kockázatnak vannak kitéve.

Ugyanezeket a veszélyeztetett személyeket jellemzően a környezeti egészség tekintetében fennálló veszélyek – különösen a rossz levegőminőség – is súlyosabban érintik. Az – akár alacsony koncentrációjú – légszennyező anyagoknak és más szennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség károsíthatja az emberi egészséget és krónikus betegségeket okozhat. Ezek kiszolgáltatottabbá teszik az embereket a meglévő, illetve az olyan új betegségekkel szemben, mint a Covid19.

A közelmúltban elkészített, „Healthy environment, healthy lives” (Egészséges környezet, egészséges élet) című jelentésünk rávilágít, hogy Európában nyolcból egy haláleset a rossz minőségű környezetnek tulajdonítható. Felhívja a figyelmet továbbá az egészségügyi hatások terén Európa-szerte és az egyes országokon belül tapasztalható egyenlőtlenségekre is. A környezetszennyezés csökkentése és a tiszta környezethez való hozzáférés biztosítása enyhítheti a betegségek okozta terheket, és lehetővé teheti, hogy az emberek egészségesebb életet éljenek.

Az érintetlen természeti területek megőrzése

A Covid19 zoonotikus betegség. Egy új típusú vírus, amely az állatokról terjedt át az emberre. A vírusok effajta terjedése akkor fordul elő a legnagyobb valószínűséggel, ha a vadon élő állatok szoros kapcsolatba kerülnek az emberlakta területekkel. Ez többnyire akkor történik meg, ha az emberi tevékenységek terjeszkedése miatt megfogyatkoznak az érintetlen természeti területek, az emberek és az állatok érintkeznek egymással a nagy forgalmat lebonyolító húsüzemekben, vagy az emberek emberi fogyasztás céljából ejtenek el vadon élő fajokat.

A Covid19 e tekintetben csak egyetlen példa arra, hogy milyen összefüggések fedezhetők fel a szélesebb körű környezetkárosodás, valamint annak az egészségünkre és jóllétünkre gyakorolt közvetlen hatásai között. Az elmúlt néhány napban két alapvető fontosságú jelentés látott napvilágot. Az egyik a Biológiai Sokféleség Egyezmény Global Biodiversity Outlook 5 (A biológiai sokféleség globális kilátásai 5.) című beszámolója, a másik pedig a WWF által közzétett Living Planet Report 2020 (Az élő bolygó 2020-ban című jelentés). Mindkettő kiemeli a biológiai sokféleség megfogyatkozásának riasztó ütemét, valamint világszinten határozott és sürgős fellépést szorgalmaz. Európában ugyanezek az aggasztó tendenciák figyelhetők meg, amelyek kihatnak a természet ellenálló és termőképességére, valamint azzal kapcsolatos kapacitására, hogy ellásson bennünket. Az uniós tagállamok által szolgáltatott részletes adatok alapján az elkövetkező hetekben közzétesszük az európai természet állapotára vonatkozó átfogó értékelésünket.

Ha az érintetlen természeti területek védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a fenntartható élelmiszerrendszerre való áttérés révén globális szinten fokozzuk a természet ellenálló képességét, azzal nagy eséllyel nemcsak a zoonotikus betegségekhez kapcsolódó kockázatokat csökkenthetjük, hanem hosszú távú jóllétünkről is gondoskodhatunk.

Az éghajlati bizonytalanság figyelembevétele

A természeti erőforrások – többek között a fosszilis tüzelőanyagok, az erdők és a föld – felhasználásának módja és mértéke központi szerepet játszik az éghajlatváltozásban. Ezek pusztító hatásai már most nyilvánvalóak. Elég csak az USA-ban dúló közelmúltbeli kontrollálatlan vegetációtüzekre vagy az Alpok olvadó gleccsereire gondolnunk. Ha nem sikerül drasztikusan csökkentenünk az üvegházhatású gázok globális kibocsátását, és alkalmazkodnunk a változó éghajlathoz, további súlyos megrázkódtatásokra kell felkészülnünk mind gazdasági, mind társadalmi szinten. A Covid19-hez és a légszennyezéshez hasonlóan ezekben az esetekben is lesznek olyanok, akiket súlyosabban érintenek a következmények.

A Covid19 közegészségügyi, és azzal együtt súlyos gazdasági válságot eredményezett. Az Európai Unió és a tagállamok gazdaságélénkítő tervekkel igyekeznek enyhíteni ezek hatását.

A valódi kérdés a következő: Hogyan tudunk úgy kilábalni a jelenlegi válságból, hogy egyúttal elejét vegyük a jövőbeli környezeti, éghajlati, gazdasági és közegészségügyi kríziseknek?

Ellenállóképes, igazságos társadalom és zöld gazdaság kialakítása

A korlátozó intézkedések komoly és váratlan változásokat hoztak az európai életmódba. Az utakon kevesebb jármű közlekedett, a kereskedelmi repülőjáratok zömét pedig törölték. Az emberek számos tevékenységet online végeztek, ami tovább csökkentette a mobilitás szükségességét. Az intézkedések környezetre gyakorolt hatása látványos volt. A városok levegőminősége heteken belül javulásnak indult. A korlátozások feloldásával és a gazdaság fokozatos talpra állásával máris látható, hogy kezdünk visszatérni a Covid kitörése előtti szintekhez.

A Covid példája rávilágított, hogy a gyorsan és határozottan cselekvő országokban általában véve alacsonyabb volt a fertőzöttségi és halálozási arány, többek között a veszélyeztetettebb csoportokban is. A bevezetett korlátozó intézkedések rövid időn belül jelentős életmódbeli változtatásokat írtak elő, ami csökkentette a környezetre nehezedő nyomást. Világossá vált, hogy a digitalizáció sok mindenre megoldást nyújthat. A termelési és fogyasztási rendszereinket alapvetően átalakító, határozott fellépés szintén valódi változást hozhat.

Európa hosszú távú szakpolitikai törekvései az európai zöld megállapodásban, valamint a stratégiáiban és a cselekvési terveiben szerepelnek. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Unió helyzetéről szóló beszédében nemcsak ismételten megerősítette Európa elkötelezettségét e célkitűzések iránt, hanem fokozta az éghajlatvédelmi törekvéseket. E törekvéseket méltányos átállás révén kell megvalósítani. Ennek során az egyenlőtlenségekkel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatos intézkedéseknek ugyanannyit kell nyomniuk a latban, mint az éghajlat-politikai céloknak.

Az elkövetkező hónapok döntő fontosságúak lesznek a helyreállítási és beruházási tervek meghatározása szempontjából. E párbeszédekhez egy sor online vitával szeretnénk hozzájárulni. Ezek célja, hogy a szakértői ismereteket és gondolatokat a közönség egy szélesebb rétegéhez juttassuk el.

A változás elkerülhetetlen. Ügyelnünk kell arra, hogy minden egyes meghozott döntéssel közelebb jussunk a fenntarthatóság jövőképéhez.