A szennyezésnek való kitettség az összes rákos megbetegedés 10%-át okozza Európában

Az EEA „A rák elleni küzdelem – az európai környezet szerepe” című interneten közzétett jelentése szerint a környezetben és a munkahelyen jelen lévő szennyező anyagok, valamint egyes természeti kockázatok jelentős hatást gyakorolnak egészségünkre, és egyes esetekben rák kialakulásához vezetnek. Mivel az Európai Unióban évente közel 3 millió az új beteg és 1,3 millió haláleset következik be, a rák hatalmas terhet ró társadalmunkra. A gazdasági költségek is rendkívül nagyok, a becslések szerint csak 2018-ban mintegy 178 milliárd EUR-t tesznek ki. 

Az EEA tanulmánya szerint a környezeti tényezőkből és a foglalkozásból eredő rákos megbetegedések kockázata legtöbb esetben a szennyezés megelőzésével és a viselkedés megváltoztatásával csökkenthető. Az e kockázatoknak való kitettség csökkentése hathatós és költséghatékony módot kínál a rákos megbetegedések és a kapcsolódó halálesetek csökkentésére. 

Az EEA első alkalommal vizsgálta meg a rák és a környezet közötti összefüggéseket, áttekintve a légszennyezésre, a radonra, az ultraibolya sugárzásra, a passzív dohányzásra és a vegyi anyagokra vonatkozó legújabb tudományos eredményeket. A jelentés becslése szerint az Európán belüli rákos megbetegedések mintegy 10%-a környezeti és foglalkozási kockázatokból ered. 

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, a halászatért és az óceánokért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Az EEA jelentése kiemeli, hogy túl sok rákos megbetegedés vezethető vissza környezeti okra. Jó hír, hogy most felléphetünk a szennyezés csökkentése és a halálesetek megelőzése érdekében. Az európai zöld megállapodás szennyezőanyag-mentességi célkitűzésével a rákmegelőzéssel kapcsolatban költséghatékony előnyöket érhetünk el a káros szennyező anyagoknak való kitettség csökkentése révén. Ami jobb a környezetnek, az nekünk is jobb.” 

Stella Kyriakides, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Európában a becslések szerint évente több mint negyedmillió ember veszíti életét a környezettel kapcsolatos rákos megbetegedések miatt. A megelőzés mindig jobb, mint a gyógyítás, és az európai rákellenes terv részeként határozottan elköteleztük magunkat a vízben, a talajban és a levegőben található szennyező anyagok csökkentése mellett. Csak ezen a héten tettünk »a termelőtől a fogyasztóig« stratégia keretében mérföldkőnek számító javaslatot arra vonatkozóan, hogy 2030-ig 50%-kal csökkentjük a peszticidek használatát. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megállapításai nagyon világosan mutatják, hogy bolygónk egészsége és polgáraink egészsége szorosan összefügg egymással. A természettel együtt kell dolgoznunk, nem pedig ellene.” 

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója a következőket állapította meg: „Látjuk, hogy környezetünk szennyezése milyen hatást gyakorol az európai polgárok egészségére és életminőségére, a jólétünk szempontjából ezért olyan fontos a szennyezés megelőzése. A szennyezésnek az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési terve és a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia révén történő csökkentése, valamint az egyéb meglévő uniós szakpolitikák határozott végrehajtása nagyban hozzájárulna a rákos megbetegedések és halálesetek számának csökkentéséhez. Ez hatékony befektetés lenne polgáraink jólétébe.

Környezeti kockázatok 

A (beltéri és kültéri) légszennyezés az összes rákos megbetegedés mintegy 1%-ához kapcsolódik Európában, és az összes rákos megbetegedés mintegy 2%-át okozza. Csak a tüdőrák esetében ez a halálozások 9%-át teszi ki. A legújabb tanulmányok összefüggéseket mutattak ki a szálló pornak – egy kulcsfontosságú légszennyező anyagnak – való hosszú távú kitettség és a leukémia felnőtteknél és gyermekeknél történő kialakulása között. 

A radon és az ultraibolya sugárzás szintén jelentősen hozzájárul Európában a rákbetegség által okozott teherhez. A radonnak való beltéri kitettség Európában az összes rákos megbetegedés 2%-ához, és tízből egy tüdőrákos megbetegedéshez kapcsolódik. A természetes ultraibolya sugárzás az összes rákos megbetegedés akár 4%-áért is felelős lehet Európában. Különösen a melanóma – a bőrrák egyik súlyos formája – előfordulása nőtt Európa-szerte az elmúlt évtizedekben. 

A passzív dohányzásnak való kitettség akár 16%-kal is növelheti az összes rákos megbetegedés kockázatát azon személyek esetében, akik maguk soha nem dohányoztak. Az európaiak mintegy 31%-a van kitéve annak, hogy otthon, munkahelyen, szabadidő alatt, oktatási intézményekben vagy nyilvános környezetben mások dohányfüstjét lélegzi be. 

Az európai munkahelyeken használt és a környezetbe kibocsátott egyes vegyi anyagok rákkeltő hatásúak, és hozzájárulnak a rák kialakulásához. Ezen túlmenően számos ilyen vegyi anyagról – többek között az ólomról, az arzénról, a krómról, a kadmiumról, az akrilamidról, a peszticidekről, a biszfenol-A-ról, valamint a perfluorozott és polifluorozott alkil-anyagokról (PFA-k) – tudott vagy gyanítható, hogy több szervben is rákot okoznak. 

Az azbeszt valamennyi formája jól ismert rákkeltő anyag, amelyet a mezoteliómával és tüdőrákkal, valamint a gége- és petefészekrákkal hoznak összefüggésbe. Az EU ugyan 2005-ben betiltotta az azbesztet, továbbra is jelen van az épületekben és az infrastruktúrában, ami azt eredményezi, hogy a felújítási és bontási munkálatokban részt vevő munkavállalók ki vannak téve az azbesztnek. Emellett a rákos megbetegedések továbbra is sok évvel a kitettség után jelennek meg, és a becslések szerint az azbeszt teszi ki a foglalkozási eredetű tüdőrák 55–88%-át. 

Uniós fellépés a rák és a szennyezés ellen 

Az európai rákellenes terv elismeri a környezeti és foglalkozási kockázatok szerepét a rák kialakulásában, valamint azt a lehetőséget, hogy hatékony megelőzési stratégiák révén életek menthetők meg. E célkitűzéssel összhangban a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv a levegő- és vízszennyezés csökkentésére irányul annak érdekében, hogy csökkenjen az emberek környezetszennyezésnek való kitettsége, illetve csökkenjenek az egészségre gyakorolt hatások, beleértve a rák okozta környezeti és foglalkozási terheket is. 

Az EU az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelv és Európa számára levegőminőségi előírásokat meghatározó környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek keretében már szigorú intézkedéseket hozott a légszennyezéssel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kezdeményezte a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek felülvizsgálatát, többek között azzal a céllal, hogy a levegőminőségi előírásokat szorosabban összehangolja az Egészségügyi Világszervezet legújabb levegőminőségi iránymutatásaival. 

A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia célja, hogy betiltsa a termékekben előforduló legkárosabb – köztük a rákot okozó – vegyi anyagokat, és előmozdítsa a biztonságos és fenntartható tervezésű vegyi anyagok használatát. 

A radon tekintetében az alapvető biztonsági előírásokat tartalmazó irányelv jogilag kötelező érvényű követelményeket vezetett be a természetes sugárforrásokból származó sugárterhelésekkel szembeni védelemre vonatkozóan. Ezen irányelv felhatalmazza az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti radonvédelmi cselekvési tervet. Az EU további intézkedései közé tartozik a passzív dohányzás elleni küzdelemre irányuló európai erőfeszítések összehangolása, valamint az ultraibolya sugárzás veszélyeivel kapcsolatos figyelemfelkeltés.