Hírek

A szennyezés, a túlzott használat és az éghajlatváltozás veszélyezteti a víz ellenálló képességét Európában

Nyelv megváltoztatása

A honlapnak korlátozott funkcionalitása van kikapcsolt javascriptel. Kérjük, győződjön meg róla, hogy a JavaScript a böngészőjében engedélyezve van.

Hírek Publikálva / Megjelentetve 2024. 11. 18. Utolsó módosítás 2024. 11. 18.

6 min read

Photo: © Stefano Scagliarini, My City /EEA

Topics: A víz és a tengeri környezet

A szennyezés, az élőhelyek állapotromlása, az éghajlatváltozás hatásai és az édesvízi erőforrások túlzott felhasználása soha nem látott mértékben gyakorol nyomást az európai tavakra, folyókra, tengerparti vizekre és felszín alatti vizekre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által ma közzétett, az európai víztestek állapotáról szóló legnagyobb értékelés szerint Európa nem a jó úton halad afelé, hogy teljesítse a vizek állapotának javítására vonatkozó, az uniós szabályok szerinti célkitűzéseit. A jobb vízgazdálkodás kulcsfontosságú a víz ellenálló képességének javításához, a vízhiány enyhítéséhez, valamint annak biztosításához, hogy az európai uniós polgárok, a természet és az ipar elegendő, jó minőségű vízzel rendelkezzen.

Ez a termék csak kényelmi okokból került lefordítasra az EU Szerveinek Fordítóközpontja által . Bár minden erőfeszítést megtettünk a pontosság és teljesség biztosítása érdekében, ezt nem tudjuk garantálni. Ezért a termékre nem szabad jogi vagy hivatalos célokban támaszkodni . Az eredeti angol szöveget kell a hivatalos változatnak tekinteni.

Az EEA Európa vízhelyzete 2024: a víz ellenálló képességének javítása című jelentése szerint a mezőgazdaság jelenti a legjelentősebb nyomást, amely hatást gyakorol mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre. Ez a vízhasználatból, valamint a tápanyagok és növényvédő szerek intenzív használatából eredő szennyezésből ered, a tagállamok saját ellenőrzései alapján. A mezőgazdaság messze a legnagyobb nettó vízfogyasztó az Európában és a gyakorlatok megváltoztatása nélkül az éghajlatváltozás következtében az öntözéses mezőgazdaság vízkereslete valószínűleg növekedni fog.

Az EEA jelentése azt mutatja, hogy némi előrelépés ellenére az európai vizeket és vízi ökoszisztémákat még mindig súlyosan érintik a vegyi anyagok, elsősorban a szénalapú energiatermelésből származó légszennyezés, valamint a mezőgazdaságból származó tápanyagok és növényvédő szerek által okozott diffúz szennyezés. Az élőhelyek degradációja szintén széles körben érzékelhető. A vízi ökoszisztémák védelmének további kihívása az éghajlatváltozás, amely megzavarja az időjárási mintázatokat, tovább növelve a vízkészletekre és a vízgazdálkodásra nehezedő nyomást.

A 2015–2021 közötti időszakban az uniós tagállamok által jelentett adatok szerint Európa felszíni víztesteinek mindössze 37%-a ért el „jó” vagy „magas szintű” ökológiai állapotot, amely a vízi ökoszisztémák egészségének a víz-keretirányelv szerinti mutatója, és mindössze 29%-a ért el „jó” kémiai állapotot.

Az európai vizek egészségi állapota nem jó. Vizeink korábban nem tapasztalt kihívásokkal néznek szembe, amelyek fenyegetik Európa vízbiztonságát. Meg kell kettőznünk az értékes folyóink, tavak, parti tengervizek és más víztestek egészségének helyreállítására irányuló erőfeszítéseinket, és biztosítanunk kell, hogy ez a létfontosságú erőforrás reziliens és biztonságos legyen az elkövetkező generációk számára.

Leena Ylä-Mononen
Az EEA ügyvezető igazgatója

Korlátozott előrelépések

A tagállamok által hozott intézkedéseknek sikerült elkerülniük az uniós vizek állapotának további romlását azáltal, hogy kezeltek bizonyos vegyi anyagok által okozott szennyezést, és javították egyes fajok, például a kagylók és a rákfélék kilátásait, de a legutóbbi ellenőrzési ciklus óta nem észleltek általános javulást.

Európa felszín alatti vizei jobb helyzetben vannak, mint a felszíni vizek, 77%-uk jó kémiai állapotú, és az ellátás tekintetében a felszín alatti vizek 91%-ának mennyiségi állapota is jó. A növényvédő szerek és a tápanyagok általi szennyezés tekintetében azonban továbbra is problémák állnak fenn. A felszín alatti víz ivóvizünk egyik legfontosabb forrása, amelyre a környezetnek, a mezőgazdaságnak és az iparnak is szüksége van.

Az EU víz-keretirányelvében (WFD) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérésére meghatározott határidő 2015 volt, de legkésőbb 2027 lett kitűzve. A jelenlegi előrehaladás mellett ez nem fog teljesülni.

Az előttünk álló teendők

Európa vizek ellenálló képessége javítható. A vízfelhasználás csökkentése és a hatékonyság javítása kulcsfontosságú a vízhiány kezelésében a mezőgazdaságban, az iparban és a háztartásokban. A takarékos vízgazdálkodásra vagy a kereslet csökkentésére összpontosító célok kitűzése segíthet a cselekvés ösztönzésében és a vizek ellenálló képességének a biztosítása irányába tett előrehaladás nyomon követésének megkönnyítésében. A vízgazdálkodás javítása érdekében szükség van a vízmennyiségre és -minőségre vonatkozó aktuális és időszerűbb információkra is.

A vízterheléseket is csökkenteni kell. A szennyezést az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervének célkitűzéseivel összhangban meg kell előzni. Rövid távon csökkenteni kell a káros anyagok és tápanyagok használatát, és meg kell akadályozni azok vízbe történő kibocsátását.

A természet helyreállítása vagy a folyók és árterük újbóli összekapcsolása, valamint a vizes élőhelyek és tőzeglápok helyreállítása egészségesebb, biológiailag változatosabb édesvízi ökoszisztémákat eredményezhetnek, amelyek jó minőségű vizet biztosíthatnak, miközben szén-dioxidot kötnek meg és enyhítik a szélsőséges időjárási események hatását.

A jelentésről

Az EEA jelentése az európai víztestek egészségi állapotának legnagyobb felmérése, amely több mint 120 ezer felszíni és 3,8 millió km felszín alatti víztestre terjed ki az EU-ban és Norvégiában. A jelentés 19 uniós tagállam által szolgáltatott adatokon alapul. Az EU 27 tagállamában a felszíni víztestek 85%-át és a felszín alatti víztestek 87%-át vizsgálta.

Az uniós tagállamokra és Norvégiára vonatkozó valamennyi kulcsfontosságú eredmény és bejelentett adat megtalálható a WISE édesvízi információs rendszerben.

Az EEA jelentése kiegészíti továbbá a 3. vízgyűjtő-gazdálkodási terv és a 2. árvízkockázat-kezelési terv Európai Bizottság általi, soron következő értékelését is, amely a víz-keretirányelv és az árvízkockázat-kezelési irányelv végrehajtásának helyzetét tekinti át az EU-ban.