Erőforrás-hatékonyság és hulladékgazdálkodás

Európa gazdasága a természeti erőforrások és anyagok ‒ többek között a víz, a növények, a faanyag, a fémek, az ásványok és az energiahordozók ‒ folyamatos áramlásától függ. Ezen anyagok jelentős hányada importból származik. A természeti erőforrásokért folyó globális verseny fokozódásával ez a függőség egyre inkább a sebezhetőség forrása lehet.

Az elmúlt években a körforgásos gazdaság koncepciója és az ahhoz kapcsolódó politikák magas szinten foglalkoztak az erőforrás-felhasználással, a termeléssel, a fogyasztással és a hulladékkal. A koncepció célja, hogy a termékek, anyagok és erőforrások értékének a gazdaságban való lehető leghosszabb ideig történő megőrzése révén lezárja az anyagciklusokat. Ez hatékonyan csökkenti a hulladék keletkezését és a primer anyagok felhasználását, enyhítve ezzel a kapcsolódó környezeti terhelést.

Az erőforrások felhasználása, valamint a hulladékkeletkezés és -kezelés a kitermelési, a gyártási, a felhasználási és az életciklus végi szakaszokban jelentős környezetterhelést eredményez. Így a környezetpolitikai célok közé tartozik a gazdaságban felhasznált anyagok mennyiségének csökkentése, az erőforrás-hatékonyság javítása, a hulladékkeletkezés csökkentése, valamint a hulladék erőforrássá alakítása. 

Európában az elmúlt évtizedben csökkent az erőforrások felhasználása. Ez nagyrészt a gazdasági növekedés tendenciáival, valamint a pénzügyi válságot követően a gazdaságban végbemenő strukturális változásokkal függ össze. Napjainkban az erőforrások felhasználása és az erőforrás-hatékonyság országonként jelentős eltéréseket mutat, és a kapcsolódó terhelődések egy része a globális kereskedelem miatt Európán kívül következik be.

Az utóbbi években a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztonsága állt a figyelem középpontjában. A hulladékképződés megelőzése és a hulladékkezelés azonban immár a körforgásos gazdaság fontos szempontjai.

Európa továbbra is nagy mennyiségű hulladékot termel, bár a hulladékképződés alakulása meglehetősen stabil, és a tendencia az, hogy a hulladékképzés a gazdasági fejlődéstől függetlenné válik. A hulladék ugyanakkor egyre inkább értékes erőforrást jelent az európai gazdaság számára. Az újrafeldolgozott hulladék aránya lassan növekszik, miközben a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyisége csökken. Az országok teljesítménye közötti különbségek azonban még mindig magasak.

A hulladékokkal kapcsolatos átfogó uniós jogszabályok a jobb hulladékgazdálkodás kulcsfontosságú mozgatórugói.

 A 7. környezetvédelmi cselekvési program (EAP) a 2050-re vonatkozó, „Jólét bolygónk felélése nélkül” mottóval jelzett jövőkép megvalósításához szükséges három kulcsfontosságú célkitűzés egyikeként jelöli meg az erőforrás-hatékonyság növelését:

• az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése;
• erőforrás-hatékony, zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású versenyképes uniós gazdaság kialakítása;
• az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól.

A 7. környezetvédelmi cselekvési program általános célkitűzéseit több konkrét szakpolitikai eszköz támogatja. Az erőforrás-hatékonyság, valamint a hulladék és a másodlagos erőforrások az úgynevezett körforgásos gazdaságra vonatkozó politika kulcsfontosságú elemei. A körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv keretében konkrét és ambiciózus cselekvési programot dolgoztak ki, amelyben az egész életciklust lefedő intézkedések szerepelnek.

Az egyes szakpolitikák a körforgásos gazdaság paradigmájának különféle elemeivel foglalkoznak. Az erőforrás-hatékonyság esetében ezek  Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve és  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításának ütemterve.

Egy másik szakpolitikai csoport a „kinyer–legyárt–fogyaszt–ártalmatlanít” lineáris növekedési mintától egy körforgásos modell felé való elmozdulást tűzi ki célul, amely a termékek, összetevők és anyagok használhatóságának fenntartásán és értéküknek a gazdaságban történő megőrzésén alapul. Amint azt a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv megállapítja, ehhez változásokra van szükség az ellátási láncokon belül, többek között a terméktervezésben, az üzleti modellekben, a fogyasztói döntésekben, valamint a hulladékmegelőzés és -gazdálkodás terén.

Ennek egyik kulcsfontosságú szakpolitikai ösztönzőjét a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok jelentik. A hulladékokkal kapcsolatos legfontosabb uniós irányelveket 2018-ben felülvizsgálták. Ezek a következők: a hulladékokról szóló keretirányelv, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv, a hulladéklerakókról szóló irányelv, az elemekről és akkumulátorokról szóló irányelv, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv és a hulladékká vált gépjárművekről szóló irányelv.

A felülvizsgált irányelvek a települési és csomagolási hulladék újrafeldolgozásának ambíciózusabb szintjét tűzik ki, a hulladéklerakókba kerülő települési hulladék mennyiségének pedig további korlátozását teszik szükségessé. 2030-ra a felére kell csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét, a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékot és biohulladékot pedig külön kell gyűjteni. Ezen túlmenően az új szabályok előírják a hatékony gazdasági eszközök, például a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek nagyobb mértékű alkalmazását.

Az EEA folyamatosan törekszik az erőforrás-hatékonysággal és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos tudásalap bővítésére, ideértve a hulladékkal kapcsolatos ismereteket is, valamint az európai környezeti információs és megfigyelőhálózaton (Eionet) belüli kapacitásépítésre és tapasztalatátadásra.

Az EEA elemzi az anyagáramlásokat és a hulladékra vonatkozó adatokat és információkat, valamint kapcsolódó mutatókat dolgoz ki és értékeléseket készít. A szakpolitikai előrelépést három, a hulladékmegelőzéssel, az erőforrás-hatékonysággal és a körforgásos gazdasággal foglalkozó, párhuzamos jelentéssorozat keretében elemzik. Átfogó perspektívát nyújtanak a körforgásos gazdaságról szóló jelentések és az integrált értékelésekhez való hozzájárulások, például az EEA „Az európai környezet ‒ Állapot és előretekintés ” című jelentése (SOER).

Rendszeresen készülnek részletes elemzések az erőforrás-hatékonysággal és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szakpolitikák kiválasztott szempontjairól, amelyekben olyan témákat vizsgálunk, mint a monitoring, a célok, a piaci alapú eszközök és egyéb beavatkozási stratégiák.

Az Ügynökség munkájának fontos részét képezi az említett értékelésekkel kapcsolatban az érdekelt felekkel való együttműködés és a kapacitásépítés, ide értve a hulladék, az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság témájával foglalkozó, a nemzeti referenciaközpontok részvételével zajló, rendszeres Eionet tájékoztatási tevékenységeket és műhelytalálkozókat.

Jelenleg elsősorban az erőforrás-hatékonysággal, a körforgásos gazdasággal és a hulladékokkal kapcsolatos tudásalap bővítésére törekszünk. Hozzászólások várhatóak a SOER-sorozattal kapcsolatban, amelyek hangsúlyt fektetnek a tematikus adatokra (hulladékok és erőforrás-felhasználás), valamint a körforgásos gazdaságba való átállás szisztematikus elemzésére. 

A hulladékokról szóló felülvizsgált irányelvekben az EEA-t bízták meg azzal a feladattal, hogy támogassa a hulladékokról szóló jogszabályok uniós tagállamokban történő végrehajtását. Az EEA 2 évente felülvizsgálja az országok hulladékmegelőzési programjait, és értékeli a hulladékképződés megelőzése és a körforgásos gazdaságra való átállás terén elért haladást.

Ami a hulladékgazdálkodást illeti, az EEA támogatja az Európai Bizottságot annak értékelésében, hogy az uniós tagállamok milyen teljesítményt nyújtanak a települési hulladék újrafeldolgozására és lerakására, valamint a csomagolási hulladék újrafeldolgozására vonatkozóan újonnan meghatározott célok elérése érdekében. Ez hozzájárul majd egy „korai előrejelző” mechanizmus kialakításához.