Hogyan alkalmazkodnak az európai városok az éghajlatváltozáshoz és a fenntartható jövőre való átálláshoz?

Mit tesz az Európai Unió és az EEA az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és különösen a városi fenntarthatóság ügyében?

Az Európai Bizottság által nemrégiben elfogadott, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia intézkedéseket javasol az alkalmazkodásról szóló ismereteink bővítésére, hogy több és jobb adatokat gyűjthessünk az éghajlattal összefüggő kockázatokról és veszteségekről. Ez közvetlenül kapcsolódik a ClimateADAPT-hoz, az alkalmazkodási ismeretek európai platformjához, amelynek gazdája és fejlesztője az EEA.

A ClimateADAPT több bevált gyakorlatot tartalmaz alkalmazkodási intézkedésekkel foglalkozó városokból. Az újdonságot az jelenti, hogy az uniós stratégia teljes mértékben elismeri, hogy az alkalmazkodáshoz a kormányzat minden szintjén szükség van tervekre és intézkedésekre. Felhívja a figyelmet a prioritásokra, elismerve a helyi alkalmazkodási intézkedéseket, a természetes alapú megoldások használatát az alkalmazkodásban és az alkalmazkodási szempontok integrálását a makroköltségvetési politikába. A városok működésének módját teljes mértékben figyelembe veszi az elkövetkező hetekben „Urban sustainability in Europe – What is driving cities’ environmental change” (Városi fenntarthatóság Európában – Mi vezérli a városok környezetvédelmi átalakulását) címmel megjelenő jelentésünk is. A jelentéssel együtt egy rövid tájékoztatót is ki fogunk adni, amelyben nagy vonalakban áttekintjük a Covid19-világjárvány által a városok fenntarthatósági törekvéseire gyakorolt legfőbb hatásokat.

Milyen fontos megállapításokat fogalmaz meg ez az új jelentés?

Az EEA régóta foglalkozik városi témákkal. Ennek során tematikusan közelít a témákhoz, ami azt jelenti, hogy az olyan mintázatok alakulását vizsgálja, mint az urbanizáció és a szennyezés, vagy a városi levegőminőség, a zajszennyezés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a városokban. Az új jelentés egy értékelésekből álló sorozat első tagja, amely integrált módon foglalkozik a városok környezetvédelmi célokhoz való hozzájárulásával. Ez a jelentés egy felmérés és interjúk segítségével közvetlenül megszólítja a városokat, hogy megértsük, mi vezérli a városi környezetvédelmi átalakulást, amely része a városok fenntarthatóbb társadalomra való átállásának. Egy olyan, feltáró jellegű munkáról van szó, amely mérföldkő a tekintetben, hogy a városok hogyan értékelik a városi fenntarthatóságra való átállás fő mozgatórugóit és akadályait.

Ha végignézünk az ebben a kutatásban azonosított támogató tényezőkön, néhányuk egyértelműen kitűnik a többi közül. Azt vettük észre, hogy nincs egységesen alkalmazható megoldás. A mozgatórugókat és az akadályokat egyaránt hét fő területre soroltuk be: közeg; irányítás; tudás; kultúra; technológia; adatok és információk; pénzügyek. Meg kell jegyezni, hogy az EEA most először fordul közvetlenül a városokhoz ilyen tényfeltáró módon, olyan tervezői gondolkodási gyakorlattal, amelyre a későbbiekben építeni lehet.

Hogyan hatott a Covid19-világjárvány a városokra?

A Covid19 által a városi fenntarthatóságra gyakorolt teljes hatás felmérése még mindig folyik. A világjárvány átalakította az életvitelünket, nagyobb arányú lett a digitális eszközök használata és az otthonról végzett távmunka. Ez megváltoztatta a városi környezetet, és tartós hatással lesz a közlekedésre és a napi szintű ingázásra. Ehhez hasonlóan valószínűleg a lakások iránti kereslet és az irodák kihasználtsága is változni fog. A forgalom csökkenésének köszönhetően jobb lehet a levegőminőség és kevesebb a zaj.

Sok múlik majd azon, hogy az európai országok milyen helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki, és ami még fontosabb, hogy milyen szereplőnek tekintik a városokat. A városoknak meghatározó szerepe volt polgáraik támogatásában a világjárvány során, a helyi önkormányzatokra pedig fontos szerep vár a helyreállításban és az európai zöld megállapodás megvalósításában. Az EEA készülő tájékoztatója elemez néhányat a világjárvány környezetre és éghajlatváltozásra gyakorolt első hatásai közül. Itt a mobilitásra és az akadálymentességre, a felújítási hullámra és az épületek utólagos átalakítására, a zöldterületek és a természetes alapú megoldások fontosságára, valamint a helyi, városi előállítású élelmiszerek szerepére gondolunk.

Ezekből az értékelésekből az európai városok sokasága technikai és gyakorlati tanácsokat vagy fenntarthatósági módszereket is meríthet?

Az EEA-nál végzett munkánk széles körnek szól. Együtt dolgozunk országokkal, európai intézményekkel és szervezetekkel, valamint általában véve az európai civil társadalommal. Bár az EEA megbízatásába nem tartozik bele, hogy közvetlenül együtt dolgozzon a városokkal, az európai népesség nagyjából 75%-a városban él. A készülő értékeléseink kettős célt szolgálnak: foglalkoznak a helyi szint fontosságával, valamint a városok fontosságával az Európa által kitűzött, rendkívül ambiciózus környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célkitűzések elérésében.

Munkánk arra is rámutat, hogy a városok nagymértékben részt vesznek a megvalósításban, és esetenként még ambiciózusabbak, mint országos szinten. A környezetvédelmi jogszabályok célravezetőségének és hatásosságának legutóbbi ellenőrzése során és az erről szóló jelentésben (2018) azt állapították meg, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályok 70%-ának végrehajtása helyi szinten történik.

Az előzetes kutatásból eddig milyen fő tanulságokat lehetett levonni?

A jelentés nagyon érdekes meglátásokat mutat a tanulmányban vizsgált városokból, és ezek közvetlen hatással vannak az uniós szakpolitikára. Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy úgy tűnik, az uniós jogszabályoknak és szakpolitikai kereteknek meghatározó szerepük van a városok fenntartható átalakulásának felgyorsításában. Ugyancsak döntő szerepet játszik az uniós, országos és magánfinanszírozáshoz való hozzáférés. A városi hálózatoknak és tematikus partnerségeknek szintén nagyon nagy a hozzáadott értéke a városok fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseihez. A városok ugyanakkor sokfélék, és a fenntarthatóságra való átállást a helyi közeghez kell igazítani. A helyi szintről származó, fenntarthatóságra vonatkozó elképzelések és stratégiai tervek létfontosságú alapot adnak a jövőbeni fellépéshez.

Milyen más munka van folyamatban ezen a területen?

Négy vonalon folytatunk munkát. Az egyik az EEA egészében végzett munka folytatása. Ebbe beletartozik az alkalmazkodás, a levegőminőség és a zajszennyezés városi közegben való felmérései terén folyó munka, a Kopernikusz program és a hozzá tartozó városi atlasz helyi elemeit érintő munka, a természetes alapú megoldások, a mobilitás/akadálymentesség és az épületek utólagos átalakítása vagy a körforgásos megoldások. Ezt a munkát kivonatosan ismertetni fogjuk egy készülő jelentésben, amely a fentről lefelé haladó elemzési módszeren alapuló, úgynevezett nexus elemzésről fog szólni. Az elemzés középpontjában nyolc, az érdekelt felek vezetésével zajló folyamat során prioritásként kiválasztott városi és környezeti fenntarthatósági kérdés fog állni. A témák ezek lesznek: az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, életminőség, akadálymentesség, egészséges környezet, élelmiszerbiztonság, körforgásos jelleg, tiszta energia és fenntartható épületek – városi szinten.

A megfelelő érdekelt felekkel való kapcsolatot is szeretnénk megerősíteni. Annak érdekében, hogy erősítsük a hálózatépítést ebben a témában, úgy tervezzük, hogy létrehozunk egy együttműködő városi fenntarthatósági fórumot, amely lehetővé teszi az információcserét, a hálózatépítést és a célirányos partnerségeket. Az EEA ezenkívül más uniós vezetésű kezdeményezések figyelembevételével azt is megvizsgálja, hogy mindezeket az ismereteket és szakértelmet hogyan lehetne átadni és szélesebb körben megosztani.