Európa környezete: az adatok és tudás hatalma

Európában az első környezetvédelmi jogszabályok 1970-es években történt elfogadása óta a hatóságok különböző tényezők megfigyelésén és rögzítésén keresztül igyekeznek megérteni a környezeti problémákat és trendeket. Bizonyos esetekben még polgári csoportok, például madármegfigyelők is gyűjtenek adatokat a természetmegőrzés támogatása érdekében. Az uniós jogszabályok gyakran konkrét paramétereket határoznak meg a jogszabályokban meghatározott célok elérése érdekében tett előrehaladás mérésére. Napjainkban az európai országok jelentős mennyiségű összehasonlítható adatot figyelnek és jelentenek, a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázoktól kezdve a települések újrahasznosítási arányáig.

A környezeti kérdések ismerete és megértése fokozatosan javul a konkrét problémákkal kapcsolatos adatfolyamok számának növekedésével együtt. Tudásunk bővülésével tudatosságunk, továbbá a tematikus és az ágazati megfigyelések közötti szoros kapcsolatok megértése is egyre nőtt. Ennek következtében az európai politikák a célzott jogszabályokból szélesebb, rendszerszintű politikai csomagokká alakultak.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, elsősorban Eionet hálózatán keresztül, jelenleg több mint 100 különböző adatfolyamot működtet, 39 országban több száz intézményi partner részvételével. Ezek a jól összehasonlítható és koherens adatkészletek segítenek megérteni néhány kulcsfontosságú tényezőt, amelyek befolyásolják Európa környezeti állapotát.  

Az ismert és az ismeretlen megértése

Tudásunk jelentős növekedésének ellenére a megfigyelések és az adatáramlások még mindig bizonyos mértékig széttöredezettek maradnak a témák között, térben és időben. Az utóbbi években publikált felméréseink legnagyobb része, beleértve a legutóbbi környezetvédelmi jelentésünket (SOER 2015) is, a legfontosabb környezeti problémák komplex és globális jellegét, valamint a köztük lévő kapcsolatokat hangsúlyozza. Lehetetlen megérteni a levegőszennyezést anélkül, hogy figyelembe vennénk, mi történik a szárazföldön és az óceánokban. Hasonló korlátok érvényesek akkor is, amikor egy területre koncentrálunk.

Európa-szerte például több ezer megfigyelőállomás gyűjt meghatározott gyakorisággal levegőmintákat, továbbá elemzi és kimutatja a legfontosabb légszennyező anyagok koncentrációját. Ez az adatfolyam fontos lépés az általunk belélegzett levegő minőségének jobb megértése felé. Ennek ellenére továbbra is időbelileg meghatározott mérésekre korlátozódik, amelyek csak a megfigyelőállomástól néhány méteren belül relevánsak teljes mértékben.

A megfigyelőállomások közötti területek levegőminősége a közelmúltig viszonylag ismeretlen volt. A műholdas megfigyelések és a óriási méretű adathalmazok (big data) számítógépes modellezésének egyre pontosabbá válása mindezt megváltoztatja - és ez nem korlátozódik csupán a levegőminőség ellenőrzésékre..

Műholdas és lokális adatok összekapcsolása: Copernicus

Az Európai Unió a Föld-megfigyelést a Copernicus programon keresztül finanszírozza, amely nem csak a nagy felbontású műholdas képekre terjed ki, hanem például a talajon és talajban elhelyezett szenzorokon, meteorológiai ballonokon, bójákon és mély óceáni érzékelőkön keresztül gyűjtött lokális megfigyelések eredményeire is. A Copernicus műholdak a Föld-megfigyelési adatok széles spektrumát képesek megfigyelni és továbbítani, a légkör kémiai összetételétől a növekedési időszakban bekövetkező vegetációs változásokig. Minden Copernicus adat és információs termék online elérhető és ingyenesen letölthető.

A Copernicus program hat szolgáltatás köré szerveződik: légkör, tengeri környezet, szárazföld, éghajlatváltozás, katasztrófa-elhárítás és biztonság. Az Európai Bizottság felelős az átfogó koordinációért, míg az egyes alapvető szolgáltatások nyújtásába bevonják az összes legfontosabb, Föld-megfigyelést végző európai szereplőt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2012 óta koordinálja a szárazföld-megfigyelési szolgáltatás páneurópai és helyi összetevőit, olyan különböző területeken támogatva az alkalmazásokat, mint például a területrendezés, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, természetvédelem és mezőgazdaság. Az EEA szintén koordinálja a Copernicus lokális elemeit az összes fő szolgáltatás tekintetében.

A potenciál, amit ezekkel az adatokkal együttesen elérhetünk, óriási. Az egyre növekvő méretű adatkészletek kombinálásával jobban megérthetjük, hogy mi és hol történik, miért történik, illetve hogy mindez kit és hogyan fog érinteni. Képzelje el a vízmennyiség változásának 10x10 méterenként történő megfigyelését Európa-szerte, vagy hogy ez rövid távon hogyan befolyásolja a növénytermesztést, illetve ha figyelembe vesszük az éghajlatváltozás hosszú távú hatásait. A legfrissebb adatokat tartalmazó levegőminőségi mutatónk továbbfejleszthető a szélirányok változásait vagy más időjárási jelenségeket tartalmazó pontos levegőminőségi kép hozzáadásával.

Óriási méretű adathalmazok (big data): kihívás és lehetőség

A részletes, térben és időben meghatározott mérésekből származó nagy adatfolyamokból, valamint felhasználóktól érkező tömeges adatokból álló óriási méretű adathalmazok (big data) bizonyosan új kihívásokat jelenthetnek az adatkezelők számára az informatikai infrastruktúra és a feldolgozási kapacitás szempontjából. Ráadásul, a megnövekedett adatmennyiség nem eredményezi automatikusan a környezet, vagy a környezeti problémák közötti kölcsönhatások jobb megértését. Az óriási méretű adathalmazok kezelése legalább annyi befektetést igényel az elemzői képességekbe, mint az informatikai infrastruktúrába.

Mi itt, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél hozzájárulunk a Copernicus-szolgáltatásokhoz, és egyben azok fő felhasználói is vagyunk eredményeinek az értékeléseinkbe és tudásbázisunkba történő integrálásával. Továbbá, elkezdtük értékelési kapacitásunk fejlesztését, ideértve a felhőalapú informatikai szolgáltatásokba és partnerségekbe történő befektetést az óriási méretű adathalmazok kezelésének biztosítása érdekében. Célunk, hogy Európa-szerte megosszuk ezeket a részletesebb, pontosabb és aktuálisabb ismereteket az európai hatóságokkal és polgárokkal, és segítsük az európaiak egészségének és Európa környezetének javítását.

Hans Bruyninckx

az EEA ügyvezető igazgatója

A vezércikk az EEA hírlevelének 1/2018. számában, 2018. március 15-én jelent meg.

További információk Amszterdam műholdas felvételével kapcsolatban elérhetőek az Európai Űrügynökség weboldalának megfelelő oldalán.