Interjú: Hogyan biztosítható a társadalmilag igazságos átállás?

Mi az Eurofound küldetése?

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) háromoldalú uniós ügynökség, amelynek az a szerepe, hogy ismeretek nyújtásával segítse a jobb szociális, foglalkoztatási és munkával kapcsolatos szakpolitikák kidolgozását. Háromoldalú mivoltunk azt jelenti, hogy a munkavállalók, a munkáltatók és a kormányok képviselőit hozzuk össze.

Az Eurofound 1975-ben jött létre, hogy hozzájáruljon a jobb európai élet- és munkakörülmények megtervezéséhez és kialakításához. Új alapító rendeletünk 2019-ben lépett hatályba.

Ön személyesen milyen munkát végez az Eurofoundnál?

2009 óta dolgozom az Eurofoundnál. Én felelek az egész Európára kiterjedő tanulmányok, felmérések és kiadványok összehangolásáért és irányításért, valamint a megállapítások terjesztésének támogatásáért a munkakörülmények és a munkaügyi kapcsolatok tematikus területén szervezett vitákon, konferenciákon, szemináriumokon és munkaértekezleteken való részvétel útján.

Egyéb feladataim közé tartoznak az Eurofound Európai Munkakörülmények Megfigyelőközpontjával, és a már hosszú ideje végzett, a munkakörülményekről szóló európai felméréssel kapcsolatos különböző tevékenységek.

Fő kutatási területeim magukban foglalják a munkakörülményeket és a munka minőségét, a munkaidőt, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a munkavállalók egészségét és jóllétét, a nemek közötti egyenlőséget és a munkahelyet. A közelmúltban kiterjesztettem érdeklődési körömet a szén-dioxid-semleges gazdaságra való áttérés társadalmi-gazdasági hatásaira, ideértve az éghajlatváltozásnak és az éghajlatpolitikának a munka minőségét és a fenntartható munkát érintő következményeit.

Hogyan támogatja az Eurofound munkája a társadalmilag igazságos átmenetet?

Úgy is mondhatnám, hogy azon politikai döntéshozók támogatása, akik formálhatják és megvalósíthatják a társadalmilag mindenki számára igazságos átmenetet, az Eurofound DNS-ének sarokkövét képezi.

Az Eurofound tájékoztatást, tanácsadást és szakértelmet nyújt a munkakörülmények és a fenntartható munka, a munkaügyi kapcsolatok, a munkaerőpiaci változások, az életminőség és a közszolgáltatások terén. Ezt eljuttatjuk az EU intézményeihez, a tagállamok kormányaihoz, valamint a szociális partnerekhez uniós és nemzeti szinten, hogy segítsünk nekik hatékony és felelős szociálpolitikát és foglalkoztatási politikát kialakítani.

Továbbá az Eurofound háromoldalú jellege – mivel annak igazgatótanácsa az összes uniós tagállam kormányainak, munkavállalóinak és munkáltatóinak képviselőiből tevődik össze – növeli azon képességét, hogy összehasonlító információkkal, kutatással és elemzéssel segítse elő és támogassa a társadalmi párbeszédet egész Európában. Az Eurofound folytatni fogja a kutatást, amely elősegíti annak jobb megértését, hogy mit jelent az igazságos átmenet, mely fő tényezők járulnak hozzá, és mit lehet tenni annak elérése érdekében.

Melyek ma a legnagyobb kihívások az igazságos átmenet elérése kapcsán?

Az igazságos átmenet gondolata abból fakad, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos átfogó célok eléréséhez szükséges változtatások nem biztos, hogy társadalmaink minden tagját egyenlőképpen érintik. A szén-dioxid-semleges gazdaságra való igazságos átmenet azt jelenti, hogy a munkavállalók, családjaik és közösségeik jövője és megélhetése biztosított lesz. Ez arról a kötelezettségvállalásról szól, hogy „senkit nem hagyunk hátra” az átmenet során. Ez önmagában is nagy feladat, de az igazságos átmenet elérése számos kihívással jár.

Mondana néhány konkrét példát?

Az Eurofound kutatása megmutatta, hogy több olyan politika van – mint például a szén-dioxid-adó – amelynek lehet pozitív hatása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében, ugyanakkor regressziós elosztási hatása is van. Ez azt jelenti, hogy többnyire az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtják a leginkább, ami új társadalmi egyenlőtlenségeket teremthet, vagy súlyosbíthatja a meglévőket, és „ellenanyagot” termelhet ki a szükséges politikákkal szemben.

A kihívás abban áll, hogy megtaláljuk a szociálpolitika és az éghajlat-mérséklési politika mindenki számára előnyös azon kombinációit, amelyek figyelembe veszik a nemkívánatos társadalmi hatásokat. Ezeknek úgy kellene csökkenteniük a társadalmi egyenlőtlenségeket, hogy egyúttal az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkentik. Példa erre a fenntartható és megfizethetőbb tömegközlekedésbe és az aktív mobilitásba történő beruházás, valamint a kevésbé jómódú polgárok támogatása az otthonaik energiahatékonyságának javításában.

Ebben az a kihívás, hogy biztosítani kell az úgynevezett összkormányzati megközelítést, amelyben a különböző szervezeti egységek és minisztériumok kicserélik egymás között az éghajlatpolitikák megvalósítására és hatásaira vonatkozó információkat, különböző nézőpontokból keresve a politikák közötti komplementaritást. Kutatásunk rámutatott, hogy a kormányok érintett szervezeti egységei nem mindig vesznek részt a nemzeti klímatervek kidolgozásában, és ez eredményezheti az olyan nemkívánatos hatásokat, amelyeket korábban említettem. A különböző szervezeti egységek közötti jó kapcsolat és azok változatos nézőpontjainak összehangolása segíthet ezt ellensúlyozni.

Hol látja a legnagyobb lehetőségeket?

Az igazságos átmenettel összefüggésben a meglévő társadalmi párbeszéd struktúráiban és rendszereiben látom az egyik legnagyobb lehetőséget az országok, régiók és ágazatok számára, hogy a kezdetektől fogva megtalálják a szükséges átmenet megoldásait.

Bizonyított, hogy a jól működő társadalmi párbeszéd – amely tárgyalásokból, egyeztetésekből, együttes fellépésekből, vitákból, valamint a munkáltatók és a munkavállalók, vagy azok képviseleti szervezetei között az információk megosztásából áll – kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió formálásában. Már most is számos példa van olyan kezdeményezésekre nemzetközi, nemzeti, regionális és vállalati szinten, amelyek az átmenetet hivatottak zökkenőmentessé tenni.

Azonban a munkavállalók és a munkáltatók részvétele nem biztos, hogy elegendő a társadalmilag igazságos átmenet biztosításához. Amint a közelmúltban végzett kutatásunk során megállapítottuk, be kell vonni a helyi és regionális közösségeket, a regionális munkacsoportokat és bizottságokat, az érintett nem kormányzati szervezeteket, a tudományos köröket, és így tovább. Ha a – hagyományosan a munkavállalók és munkáltatók tárgyalásaihoz és fellépéseihez kötődő – társadalmi párbeszéd fogalmát és tapasztalatait kiterjesztjük a fenntarthatóság területére, akkor elképzelhetjük, amint az igazságos átmenet kihívásait átfogóan megvitatják egy olyan asztal körül, amelynél az átmenet által igazán érintetteknek, vagy azok képviselőinek helyük és felszólalási lehetőségük van.

Ennek elérése során fontos akadály, hogy a társadalmi párbeszéd gyakorlata és tapasztalatai nem egyenlő mértékben fejlettek az EU területén. De talán az az egzisztenciális fenyegetés, amellyel most szembesülünk, alkalom arra, hogy tanuljunk azoktól, akiknek tapasztalatuk van a társadalmi párbeszéd terén, és kiterjesszük annak hatókörét, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb és igazságos megoldásokat az átmenethez.

Mit jelent az Eurofound elkötelezettsége a fenntarthatóság mellett?

Az én szempontomból az Eurofound, mint uniós ügynökség, két irányban elkötelezett a fenntarthatóság mellett. Egyrészt munkája révén az Eurofound a legkorszerűbb kutatást és ismereteket bocsátja rendelkezésre, amelyeket egyre inkább alátámasztanak a gazdasági rendszereinkkel, munkaerőpiacainkkal és általában a társadalmainkkal kapcsolatos megfontolások.

Erre az elkötelezettségre jó példa az a munka, amelyet a fenntartható munka fogalmával kapcsolatban végeztünk. Ez olyan élet- és munkakörülmények elérését jelenti, amelyek a hosszabbra nyúló szakmai pályafutás alatt mindvégig támogatják az emberek munkába állását és munkában maradását. A fenntartható munka olyan törekvés, amely szorosan kapcsolódik a fenntarthatóság környezeti, gazdasági és társadalmi pilléréből álló hagyományos hármas csoporthoz.

Másrészt az Eurofound, mint szervezet, olyan belső tevékenységekkel és kezdeményezésekkel is hozzájárul a fenntarthatósághoz, amelyek jelentős hatással vannak a környezetére és az azt körülvevő közösségekre. Jó példa erre az Eurofound környezetvédelmi politikája, amelyet az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere (EMAS) keretében dolgoztak ki és végeznek.

Ez a politika egyértelműen kifejezi az Eurofound elkötelezettségét a környezetközpontú vezetés és fejlesztés, valamint a fenntartható fejlődés mellett, amely a gyakorlatban környezetvédelmi vezetés és ellenőrzés útján valósul meg. Ez szükségessé teszi a személyzet bevonását a fejlesztések meghatározásába és megvalósításába, valamint az egységes mutatókon alapuló környezetiteljesítmény-mérőszámok rendszeres közzétételét.

Jorge Cabrita

az Eurofound kutatási vezetője