Nem valószínű, hogy az EU teljesíti a Zajártalom szempontjából kitűzött célokat 2030-ra

Az EEA „Kilátások 2030-ra - csökkenthető-e 30%-kal a közlekedés okozta zajnak kitett személyek száma?” című tájékoztatója felméri a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben foglalt zajcsillapítási célérték elérésének megvalósíthatóságát két forgatókönyv, egy optimista és egy kevésbé ambíciózus forgatókönyv alapján.

Az EEA tájékoztatója szerint még ha a jelenleg a helyi hatóságok rendelkezésére álló zajcsökkentési intézkedéseket magas szinten meg is valósítják, ez a közlekedési zaj miatti nagy mértékű zavarásnak kitett személyek számát csupán körülbelül 19%-kal csökkentetné 2030-ra. Az ezen optimista forgatókönyvben foglalt intézkedésekre példa a sebesség még alacsonyabb értékre való korlátozása a városi utakon, a közúti járműpark 50%-ának elektromos járművekre történő cseréje, a karbantartás és a sínek csiszolása, a csendesebb légi járművek és az éjszakai repülési tilalmak. A forgatókönyvekben nem veszik fontolóra a jogszabályok vagy szabályozások uniós szintű módosítását, mivel az ilyen jellegű változások kidolgozása és alkalmazása jelentős időt venne igénybe.

A kevésbé ambíciózus forgatókönyvben visszafogottabb intézkedéscsomagot vesznek fontolóra, többek között például a gépjárművek jelenleg érvényes EU-s zajszint-szabályozásoknak való megfelelőségét, a közúti járműpark 25%-ának elektromos járművekre történő cseréjét, illetve a légi járművek landolási és felszállási eljárásainak javítását. Ezen forgatókönyv előrejelzései alapján a zaj által érintett személyek száma 3%-kal emelkedne, elsősorban a közúti, vasúti és légi szállítás előrevetített növekedése miatt.

Ha jelentősebbelőrelépéseket kívánunk elérni a zajszennyezés csökkentésében, nagyobb erőfeszítésekre van szükség a közúti szállításból eredő zaj kezelésében, állapítja meg az EEA tájékoztatója. A levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célértékének teljesítéséhez az intézkedéseknek nem csupán az akut zajproblémával küzdő területeket, de a közepes zajszinttel jellemezhető területeket is meg kell célozniuk. A célkitűzés teljesítéséhez az utat különféle intézkedések együttesen alapozhatják meg, például az új vagy szigorúbb zajszabályozás a közúti közlekedésre vonatkozóan, a jobb városi és közlekedéstervezés, valamint a közúti forgalom jelentős csökkentése a nagyvárosokban.

Az EEA tájékoztatója öt esettanulmányt is tartalmaz a közlekedésből származó zajszennyezés csökkentésével kapcsolatban: Berlin (utak tervezése), Madrid és Velence (alacsony zajszintű aszfalt és zajvédő falak), Monza (alacsony kibocsátási zónák), Svájc (sínalátétek és csendesebb vonatfékek), valamint Zürich (sebességkorlátozások).

Az EEA tájékoztatója a humán egészségüggyel és környezetvédelemmel foglalkozó európai témaközpont A közúti zaj előrevetített egészségügyi hatásai — két forgatókönyv tanulmányozása 2030-ra című jelentésén alapul.