All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Az emberi egészség és jólét szorosan kapcsolódik a környezet állapotához. A jó minőségű természeti környezet alapvető szükségleteket biztosít: tiszta levegőt és vizet, termékeny földterületeket az élelmiszer-termeléshez, valamint energiát és nyersanyagokat a termeléshez. A zöld infrastruktúra az éghajlat szabályozására és az árvizek megelőzésére is szolgál. A zöld területekhez és vizekhez való hozzáférés fontos lehetőségeket kínál a kikapcsolódásra és hozzájárul a jóléthez is.
Ugyanakkor a környezet fontos közege a szennyezett levegő, a zaj és a veszélyes vegyi anyagok emberi expozíciójának is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) A betegségek elkerülése egészséges környezet teremtése révén című jelentésében úgy becsüli, hogy a WHO európai régiójának 53 országában a halálesetek 12–18%-áért a környezeti ártalomkeltők felelősek. A környezet minőségének javítása olyan kulcsfontosságú területeken, mint a levegő, a víz és a zaj, betegségeket előzhet meg és javíthatja az emberi egészséget.
Európában a légszennyezettség az a legjelentősebb környezeti egészségügyi kockázat, amely szívbetegségekkel, agyvérzéssel, tüdőbetegségekkel és tüdőrákkal társul. A levegőszennyezésnek való kitettség becslések szerint évente több mint 400 ezer korai elhalálozáshoz vezet az EU-ban. A szállítási források és az ipari tevékenység által okozott zajexpozíció bosszúságot, alvászavart okozhat, és ezáltal a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedésével járhat.
A veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség szintén jelentős aggodalomra ad okot. A szennyezett levegő és víz, a fogyasztási cikkek és a táplálkozás révén az embereket mindennapi életükben a vegyi anyagok széles körének expozíciója éri. Bizonyos veszélyes vegyi anyagok a tulajdonságaik miatt tartósan megmaradnak a környezetben és biológiailag felhalmozódnak az élelmiszerláncban, ami azt jelenti, hogy a kibocsátások csökkenése után jelentős idő telik el, mielőtt az expozíció mértéke csökkenne. Ezen túlmenően a ma használatban lévő vegyi anyagok mennyisége és köre, valamint a vegyipari termelés folyamatos növekedése arra enged következtetni, hogy az emberi és környezeti expozíció a jövőben is növekedni fog. Ez aggályokat vet fel a vegyi anyagok keverékeinek az egész élethosszunkra gyakorolt, egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, különösen a veszélyeztetett életszakaszokban, mint például a kisgyermekkor, a terhesség és az időskor.
Az éghajlatváltozás hatásai is közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre a hőhullámok, valamint a fertőző betegségek és az allergének mintázatainak változásai miatt.
A fürdővizek minősége általában véve kiemelkedő az EU-ban, mivel a szennyvízcsatorna-rendszerbe történő beruházások, a jobb szennyvíztisztítás és a mezőgazdasági üzemekből származó szennyezés csökkenése miatt a vízminőség is folyamatosan javul.
Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a környezeti kockázatok nem arányosan oszlanak el a társadalmi csoportok között, hanem aránytalanul nagyobb mértékben érintik a szociálisan hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott népességcsoportokat. Az egyén társadalmi-gazdasági helyzete befolyásolja a környezeti ártalomkeltőknek való kitettséget, a szegényebb emberek nagyobb valószínűséggel élnek leromlott környezetben. A szociálisan hátrányos helyzetűeket érzékenyebben érintik a környezeti ártalomkeltők hatásai a fennálló egészségügyi feltételek, az alultápláltság és az olyan magatartásformák miatt, mint pl. a dohányzás vagy a mozgásszegény életmód. A környezeti kockázatokhoz való alkalmazkodás és elkerülésük is nehézséget jelenthet számukra.
Felismerve a környezet állapota és az életminőség közötti szerves kapcsolatot, a hetedik környezetvédelmi cselekvési program (7. EAP) 3. kiemelt célkitűzése „az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól” (EU, 2013). Az a tény, hogy az emberi társadalom mélyrehatóan függ az ökoszisztémák támogatásától, a 7. környezetvédelmi cselekvési program víziójának egyik központi eleme, amely szerint „2050-ben jólétben, bolygónk ökológiai korlátait tiszteletben tartva élünk”.
Európai uniós szinten számos szakpolitika létezik az egészségre gyakorolt környezeti hatások kezelésére. Néhány példa a főbb környezetvédelmi szakpolitikai területekről:
A WHO Európa által vezetett európai környezet- és egészségvédelmi folyamat célja, hogy kapcsolatot teremtsen a környezetvédelmi és az egészségügyi ágazatok között, és előmozdítsa a közös megoldásokat, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend környezettel kapcsolatos egészségügyi célkitűzéseinek és céljainak elérésére. A 2017-es ostravai nyilatkozatban a WHO európai régiójának miniszterei és az országok képviselői ágazatközi és inkluzív megközelítést határoztak meg a környezeti egészség javítása érdekében.
Az EEA együttműködik a nemzeti és nemzetközi partnerekkel a környezet, az egészség és a jólét közötti kapcsolódásokra vonatkozó tudásalap létrehozása érdekében. Ide tartozik annak feltárása, hogyan járul hozzá a környezet az emberi jóléthez, valamint az egyes környezeti ártalomkeltők – többek között a levegőszennyezés, a zaj, a vegyi anyagok és az éghajlatváltozás – expozíciójának és az egészségre gyakorolt hatásának a vizsgálata. Végeredményben az egészségügyi eredmények a környezeti ártalomkeltőknek való időbeni kitettségekből származnak, ami azt sugallja, hogy a környezeti egészség értékelésének integrált megközelítést kellene alkalmaznia.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új munkamódszert dolgoz ki annak feltárására , hogy a társadalmi és demográfiai tényezők hogyan befolyásolják a környezet és az egészség közötti kapcsolatot. Ez magában foglalja annak értékelését, hogy az egyén társadalmi helyzete és életkora hogyan befolyásolhatja a környezeti ártalomkeltőknek való kitettségét és az egészségre gyakorolt hatásaikat.
Az emberi egészségre ható, jól ismert környezeti ártalomkeltők Európában szabályozási ellenőrzés alá esnek, és erőfeszítések vannak folyamatban az expozíció csökkentésére. Vannak azonban olyan újonnan felmerülő problémák is, amelyek esetében a környezeti útvonalak és az egészségre gyakorolt hatások továbbra sem kellőképpen ismertek. Ezek közé tartoznak az olyan kérdések, mint az antimikrobiális rezisztencia, illetve a termékekben található vegyi anyagokkal szembeni emberi expozícióban bekövetkező változások, ahogy egyre inkább a körforgásos gazdaság felé mozdulunk el és az újrahasznosítás mértéke is növekedik. Az EEA nemzetközi szakértői hálózatok segítségével dolgozik az újonnan felmerülő környezeti kockázatok azonosításán, ideértve az Európai Bizottságot, a WHO-t és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot is.
A tematikus munkát illetően az EEA számos értékelést és mutatót készít a légszennyezéssel, a zajjal, a vegyi anyagokkal és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódóan.
Az EEA a HBM4EU kezdeményezés partnere. A kezdeményezés fő célja a humán biomonitoring koordinálása és előmozdítása Európában. A szakpolitikai döntéshozatal támogatása céljából a HBM4EU jobb tudományos bizonyítékokat fog szolgáltatni a polgárok vegyi anyagoknak való tényleges expozíciójáról és a lehetséges egészségügyi hatásokról.
Az EEA emellett hozzájárul az Európai Bizottság vegyi anyagok nyomon követésével foglalkozó információs platformjához (IPCHEM) is, amely a vegyi anyagok és keverékek előfordulását dokumentálja, az emberek és a környezet viszonylatában.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/themes/human/intro or scan the QR code.
PDF generated on 2024. december 23., 08:01
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal