SAJTÓKÖZLEMÉNY - Brüsszel, 2005. november 29.

Európában forrósodik a levegő, ahogy az éghajlatváltozás egyre inkább előtérbe kerül a környezetvédelmen belül

A politikai döntéshozóknak, az üzleti vállalkozásoknak és az egyéneknek most kell lépniük több környezetvédelmi ügyben is, máskülönben később súlyos árat kell fizetniük

A feljegyzések szerint a négy legmelegebb év 1998, 2002, 2003 és 2004 volt. Csak 2003 nyarán az alpesi gleccserek 10 %-a tűnt el. Ha így megy tovább, 2050-re Svájc gleccsereinek háromnegyede elolvad. A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint Európa 5 000 éve nem tapasztalt hasonló léptékű éghajlatváltozást.

'Az európai környezet - Helyzetkép és kitekintés 2005' című öt éven át tartó és 31 országra kiterjedő felmérés az európai környezetről nyújt áttekintést, és számos kérdést vet fel, amelyek közül az éghajlatváltozás csak az egyik. Az érintett területek között található még a biológiai sokféleség, a tengeri ökoszisztémák, a szárazföldi és vízi erőforrások, a levegőszennyezés és az egészség kérdése. Ez az első olyan jelentés, amely az egyes országokat elemzi teljesítménymutatók segítségével és valamennyi résztvevő összevetését tartalmazza: kiterjed a 25 EU-tagállamra, valamint Bulgáriára, Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára, Romániára, Törökországra és Svájcra is.

A jelentés szerint a 20. század folyamán Európa átlaghőmérséklete 0,95 °C-kal emelkedett. Ez 35 %-kal haladja meg a 0,7 fokos globális átlagnövekedést, és a hőmérséklet továbbra is emelkedni fog. Az EU mindezt felismerve azt tűzte ki célul, hogy a globális hőmérsékletemelkedést az iparosodás előtti szintet 2 fokkal meghaladó szintre korlátozza.

'Ha évtizedek telnek el hatékony fellépés nélkül, akkor a globális felmelegedés északon a jégtáblák elolvadását, délen pedig a sivatagok terjeszkedését fogja okozni. A kontinens népessége ennek nyomán kénytelen lesz egyre inkább a szárazföld közepére csoportosulni. Még ha az EU által kitűzött 2 fokos növekedésre korlátozzuk is a globális felmelegedést, olyan légköri körülmények között fogunk élni, amilyeneket az ember még soha nem tapasztalt. A kibocsátás mértékét radikálisabban kell csökkenteni' - fejtette ki Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója.

A jelentés szerint a környezettel foglalkozó eddigi EU-jogszabályok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Megtisztítottuk vizeinket és levegőnket, kivontuk az ózonréteget károsító anyagok egy részét és megdupláztuk a hulladék újrahasznosításának mértékét. Autóink immár kevésbé szennyezik a levegőt; a katalizátorok jóvoltából az elmúlt húsz évben elért jelentős változások nélkül bizonyos kibocsátási értékek a jelenlegi szint tízszeresét érték volna el. Tény azonban, hogy tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy az intézkedések eredményesek lehessenek - áll a jelentésben.

Ezeket a környezetvédelmi sikertörténeteket most az egyéni fogyasztási mintákban zajló változások fenyegetik. Az európaiak tovább élnek, egyre többen élnek közülünk egyedül, ami nagyobb terhet ró a lakóterületekre. 1990 és 2000 között több mint 800 000 hektárt építettek be Európa területéből. Ez Luxemburg területének háromszorosa. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a városi térségeink mérete egy évszázad alatt megkétszereződik. A jelentés szerint, amennyiben meg szeretnénk védeni természeti erőforrásainkat, feltétlenül foglalkoznunk kell a túlzott városiasodással.

Gyakrabban és nagyobb távolságokra utazunk, és a világ átlagtempójának kétszeresével fogyasztjuk a bolygó természeti erőforrásait. Az üvegházhatású gázok kibocsátói közül a közlekedés növekszik a leggyorsabban, és ez a növekedés az előre látható jövőben is megmarad. A várakozások szerint például a légi közlekedés igénybevétele 2030-ig a mostanihoz képest megkétszereződik. Ennek hatása Európán kívül is észlelhető lesz, hozzájárulva a természeti erőforrások kimerüléséhez és a világ környezetének rombolásához.

Az Eurobarometer felmérései azt mutatják, hogy az európaiak 70 százaléka a döntéshozóktól várja, hogy a környezetvédelmi, a gazdasági és a szociálpolitikáknak ugyanakkora súlyt szenteljenek. E vélemények figyelembevétele érdekében a jelentés hangsúlyozza, hogy a politikai döntéshozóknak európai, nemzeti és helyi szinten is együtt kell működniük egymással. Be kell emelniük a környezetvédelmi szempontokat az olyan ágazatokba, mint a közlekedés, a mezőgazdaság és az energia, és meg kell teremteniük a kereteket az egyének és az üzleti vállalkozások fellépéséhez.

'A politikai döntéshozóknak előrelátónak kell lenniük. A munka és a jövedelem adóztatásáról fokozatosan át kell állni arra, hogy a szennyezésre, valamint az anyagok és a föld nem elég hatékony felhasználására vetjük ki az adókat. A közlekedés, a lakhatás, az energia és a mezőgazdaság támogatásának módja tekintetében is reformokra van szükség. A fenntartható módszereket és a hatékony technológiákat ösztönző támogatások kellenek' - jelentette ki McGlade professzor.

'A szükséges ösztönzők beépítésével az ilyen reformok további befektetésekhez, még több innovációhoz és nagyobb versenyképességhez vezetnek. Bizonyos országokban és ágazatokban ezt már a gyakorlatban is láthattuk. Az elmúlt évtizedekben a benzinre Európában kivetett magas adók és a szigorú szabályozás olyan autókat eredményezett, amelyek az amerikai utakon közlekedőkhöz képest majdnem feleannyi üzemanyagot fogyasztanak. Olyan példákon keresztül ismerhettük meg a tétlenség árát emberéletekben és a környezetet ért károkban kifejezve, mint a halállomány nagyságának zsugorodása, az azbeszt alkalmazása az épületekben, a savas esők és a benzinben lévő ólom. Ha hosszú távon szeretnénk eredményeket elérni, kifizetődőbb, ha most cselekszünk' - mondta McGlade professzor.

Megjegyzés a szerkesztőnek:

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről (EEA): Az EEA székhelye Koppenhágában található. Az Ügynökség tevékenységének célja, hogy a politikai döntéshozók és a nagyközönség időszerű, célzott, megfelelő és megbízható tájékoztatása révén Európa környezete jelentős mértékben és mérhetően javuljon.

Megbízatásának részeként az EEA ötévenként átfogó áttekintést nyújt az európai környezet állapotáról. 'Az európai környezet - Helyzetkép és kitekintés 2005' a következőket tartalmazza:

• Európa környezetének integrált értékelése, a következő témakörökkel foglalkozó fejezetekkel:
  • Környezet és életminőség
  • Földterület
  • Éghajlatváltozás
  • Levegőminőség és egészség
  • Édesvízkészletek
  • Tenger és tengerpart
  • Talaj
  • Biológiai sokféleség és ökoszisztémák
  • Környezet és gazdasági ágazatok
  • Kitekintés
• A mutatók alapkészlete, kis számú változatlan mutatóból áll, amelyek a politika hatékonyságának - például a kiotói célkitűzések felé haladás - mérésére alkalmasak. Az alapmutatók egyik példája az üvegházhatású gázok kibocsátása. A mutatók időszerű és megfelelő tájékoztatást nyújtanak a környezetben zajló folyamatokkal és változásokkal kapcsolatban.
• Országonkénti elemzés kilenc alapmutatóra épül. Az elemzés a teljesítmények összevetését tartalmazza az országok 'értékelő táblázatában', amelyet az egyes országok által nyújtott tájékoztatás támaszt alá.
  
  Az országelemzések az országok és az EEA közötti együttműködés keretében készültek el, hogy bővebb, országszintű betekintést nyújtsanak az egyes értékelő táblázatok elemzésére vonatkozóan. Az eredménytáblán található jelzőszámok kiválasztása az EEA felelőssége, és e mutatók nem szükségképpen tükrözik az országok saját rangsorait. A kérdéseknek az egyes országok szintjén való értelmezése érdekében az itt szereplő mutatók némelyike a nemzeti forrásokból származik, ezért nem teljes mértékben vethetők össze az Eurostat, az EEA vagy más nemzetközi szervezet által gyűjtött adatokkal. A végeredményért az EEA vállalja a felelősséget.
• A jelentés C. részében tekintse meg saját országa teljesítményét!
• A jelentés a következő országokra terjed ki: Az EU 25 tagállama (Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia), továbbá Bulgária, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Románia és Törökország.

Webhelyek: