Gondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Hírek
Az EU teljes lakosságának mintegy háromnegyede él városokban és elővárosi területeken, és ez az arány az előrejelzések szerint növekedni fog. A szén-dioxid-kibocsátás nagy részéért is a városok a felelősek. Dinamizmusuk és népsűrűségük miatt a városoknak kiemelt lehetőségük van arra, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású életmód modelljévé váljanak. A városi termelő-fogyasztók döntő mértékben hozzájárulhatnak közösségeik dekarbonizációjához.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) című tájékoztatója az Ügynökségnek a termelő-fogyasztással kapcsolatos közelmúltbeli munkájára épül, és a városi területek előtt álló kihívásokra és lehetőségekre, valamint arra összpontosít, hogy a helyi önkormányzatok hogyan tudják előmozdítani városaikban a termelés-fogyasztást.
A települések támogathatják a termelő-fogyasztókat azáltal, hogy köztulajdonban lévő tereket bocsátanak rendelkezésükre, vagy olyan terek felajánlására ösztönzik más, magántulajdonban lévő épületek vagy földterületek tulajdonosait, amelyek felhasználhatók a polgárok által irányított energiatermelésre. Ilyen terek lehetnek az iskolák, kórházak, lakások tetői vagy a kihasználatlan földterületek, ahol napelemek vagy más megújulóenergia-technológiák telepítésére kerülhet sor.
A helyi hatóságok célzott pénzügyi ösztönzőket is kínálhatnak a vállalatok számára, hogy előmozdítsák a polgárok részvételét és ösztönözzék a nyilvánosság közreműködését az energiatervezésben. Az önkormányzatok információs központként is működhetnek, és a megfelelő készségek kiépítésének elősegítésével segítséget nyújthatnak a megújuló energiaforrások telepítése iránt érdeklődőknek.
Minden város egyedi, de vannak bizonyos közös jellemzőik, amelyek a vidéki területektől eltérő körülményeket biztosítanak a termelés-fogyasztáshoz. Ilyenek például a következők:
A városokban a termelés-fogyasztás kialakítása nagyobb kihívást jelent, mint vidéken, mivel korlátozott az energiatermeléshez rendelkezésre álló hely, és összetettebbek a különböző felületek (például a társasházak tetői) tulajdonosi feltételei.
A városok sűrűbben lakottak, mint a vidéki területek, így a tetőre szerelt napenergia-technológia jelenti az előnyben részesített megújulóenergia-technológiát. A nagy népsűrűség emellett jövedelmezőbbé teszi a hőenergia-átviteli hálózatokat, ami lehetőséget kínál arra, hogy termelő-fogyasztói kezdeményezéseket dolgozzanak ki a városok hőenergia-átviteli hálózataihoz kapcsolódóan.
Egyre többen élnek többlakásos társasházakban, ami lehetőséget teremt a közös fellépésre, ugyanakkor megnehezíti a beruházások összehangolását.
A rövid távolságok miatt a városok ideális helyszínei az elektromos járművek használatának, mind a magán-, mind pedig a közösségi járművek esetében. A városi termelő-fogyasztói koncepciók nagyobb valószínűséggel tartalmaznak a mobilitással kapcsolatos elemet is.
A városok lehetőséget kínálhatnak integrált energiakörzetek kialakítására, például egy városon belül bizonyos területek átalakítása vagy új területek hozzáadása esetén.
A városon kívüli villamosenergia-termelés (a helyszínen kívüli termelés) lehetőséget teremt a termelő-fogyasztók számára, hogy leküzdjék a helyhiányt.
For references, please go to https://eea.europa.eu./hu/highlights/a-varosok-uj-lehetosegeket-kinalhatnak or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 22., 20:43
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal