következő
előző
tételek

Hírek

A légszennyezettségi szintek Európa-szerte még mindig nem biztonságosak, különösen a gyermekek számára

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2023. 09. 14. Utolsó módosítás 2023. 09. 14.
5 min read
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma közzétett levegőminőségi értékelései szerint többet kell tenni azért, hogy a gyermekek és serdülők egészségét megvédjük a légszennyezés negatív hatásaitól. Európában a légszennyezés évente több mint 1200 idő előtti halálesetet okoz a 18 év alattiak körében, és jelentősen növeli a későbbi életszakaszokban a betegségek kockázatát. Az elmúlt években tapasztalt javulás ellenére a legfontosabb légszennyező anyagok szintje számos európai országban tartósan meghaladja az Egészségügyi Világszervezet egészségügyi alapú iránymutatásait, különösen Közép-Kelet-Európában és Olaszországban.

A légszennyezettségi szintek Európa-szerte még mindig nem biztonságosak, és az európai levegőminőségi szakpolitikáknak arra kell törekedniük, hogy védelmet nyújtsanak valamennyi polgárnak, de különösen a gyermekeinknek, akik a leginkább ki vannak téve a légszennyezés egészségügyi hatásainak. Sürgős feladat, hogy uniós, nemzeti és helyi szinten tovább fokozzuk az intézkedéseket, hogy megvédjük gyermekeinket, akik nem képesek megvédeni magukat. A legbiztosabb módja annak, hogy biztonságos környezetet nyújtsunk a számukra, ha tisztábbá tesszük a levegőt, amelyet mindannyian belélegzünk.

Hans Bruyninckx, Az EEA ügyvezető igazgatója

Bár a legfontosabb légszennyező anyagok kibocsátása csökkent az elmúlt évtizedekben, Európában a légszennyezettségi szintek még mindig nem biztonságosak. A gyermekek és a serdülők különösen érzékenyek a légszennyezésre, mivel szervezetük, szerv- és immunrendszerük még fejlődésben van. A légszennyezés gyermekkorban károsítja az egészséget, és növeli a későbbi betegségek kockázatát - olvasható az EEA A légszennyezés és a gyermekek egészsége című tájékoztatójában. 

 

A légszennyezés becslések szerint évente több mint 1200 idő előtti halálesetet okoz a 18 év alattiak körében az EEA 32 tagországában. Bár az idő előtti elhalálozások száma ebben a korcsoportban alacsony az EEA által az európai lakosságra vonatkozóan évente becsült összértékhez képest, a korai életkorban bekövetkező elhalálozások miatt elvész a jövőbeli potenciál, a krónikus betegségek pedig mind gyermekkorban, mind a későbbi életkorban jelentős terhet jelentenek. 

A gyermekek tüdőfunkcióját és a tüdő fejlődését rövid távon a légszennyezés, különösen az ózon és a nitrogén-dioxid (NO2), hosszú távon pedig a finomrészecskék (PM2,5) befolyásolják. Az anyák terhesség alatti légszennyezésnek való kitettsége összefügg az alacsony születési súllyal és a koraszülés kockázatával. A születés után a környezeti levegőszennyezés számos egészségügyi probléma kockázatát növeli, beleértve az asztmát, a csökkent tüdőfunkciót, a légúti fertőzéseket és az allergiát is. Emellett súlyosbíthatja az olyan krónikus állapotokat, mint az asztma, amely Európában a gyermekek és serdülők 9%-át érinti, valamint növeli egyes krónikus betegségek kockázatát a későbbi felnőttkorban.

Amíg a légszennyezés összességében biztonságos szintre nem csökken, a levegő minőségének javítása segíthet csökkenteni a gyermekek kitettségét az olyan környezetekben, mint az iskolák és óvodák, valamint az olyan tevékenységek során, mint az iskolai ingázás és a sportolás. 


Az EEA 2022. évi aktualizált nyomonkövetési jelentése: a légszennyezettségi szintek továbbra is tartósan magasak 

2021-ben az EU városi lakosságának több mint 90%-a volt kitéve a nitrogén-dioxid, az ózon és a finomrészecskék (PM2,5) káros szintjének. 

A PM2,5 az emberi egészséget leginkább károsító anyagok egyike, a PM2,5-nek való kitettség pedig a sztrók, a rák és a légzőszervi betegségek egyik okozója. 2021-ben a városi lakosság 97%-a volt kitéve a WHO 2021. évi 5 µg (mikrogramm)/m3 éves irányadó értékét meghaladó PM2,5-koncentrációnak. 

A 2022-es előzetes adatok szerint Közép-Kelet-Európában és Olaszországban volt a legmagasabb a PM2,5 koncentrációja, ami elsősorban a szilárd tüzelőanyagok, például a szén háztartási fűtésre szolgáló elégetésének és ipari felhasználásának tudható be. 

Az EEA „Európa levegőminőségének állapota, 2023című tájékoztatója bemutatja a légszennyező anyagok koncentrációjának 2021-es és 2022-es állapotát a szabályozott szennyező anyagok tekintetében, mind az uniós levegőminőségi szabványokhoz, mind a WHO 2021-es irányadó szintjeihez viszonyítva. 


Mennyire tiszta a város, ahol él? Portugál és svéd városok a legtisztább levegőjűek 

A portugáliai Faro, valamint a svédországi Umeå és Uppsala városok a legtisztább európai városok, és a legalacsonyabb átlagos szálló por (PM2,5) értékkel rendelkeztek az elmúlt két naptári évben az EEA frissített városi levegőminőségi adatmegjelenítője szerint. A városokat a legtisztább várostól a legszennyezettebbig rangsorolják a finomrészecskék hosszú távú átlagos szintje alapján. 


 

Háttér 

Az európai zöld megállapodás szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervének a keretében az Európai Bizottság 2030-ra azt a célt tűzte ki, hogy a 2005-ös szinthez képest legalább 55%-kal csökkenjen a PM2,5 (egy kulcsfontosságú légszennyező anyag) által okozott idő előtti halálesetek száma. Ennek érdekében az Európai Bizottság 2022-ben javaslatot adott ki a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek felülvizsgálatára, amelynek célja többek között a levegőminőségi előírásoknak a WHO ajánlásaival való szorosabb összehangolása. 

Az EEA levegőminőségi értékelései kiemelik azokat a szennyező anyagokat, amelyeket az emberi egészségre leginkább ártalmasnak tartanak, illetve amelyek a leggyakrabban meghaladják az uniós levegőminőségi előírásokat és a WHO irányadó szintjeit. A koncentrációs értékeket az Európa-szerte több mint 4500 megfigyelőállomáson végzett mérésekből kapják, amelyeket a tagországok és más együttműködő országok hivatalosan jelentenek az EEA-nak. 

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések