Szennyezőanyag-mentesség: elérhető közelségben a 2030-as célok, de határozottabb fellépésre van szükség

Előrehaladás a 2030-as célok felé, de a szennyezés szintje még mindig túl magas

A  hat szennyezőanyagmentességi cél teljesítésének irányába vegyes az előrehaladás. A növényvédő szerek, az antimikrobiális szerek és a tengeri hulladék által okozott szennyezés csökken. Nem sikerült nagy előrelépést tenni a zaj- és a tápanyagszennyezés, valamint a hulladékképződés terén. Másrészről biztató, hogy az ivóvíz- és fürdővízszennyezésre vonatkozó uniós előírásoknak való megfelelés aránya általánosan magas (több mint 99%, illetve több mint 93%). Ha további erőfeszítéseket teszünk, el tudjuk érni a 2030-ra kitűzött legtöbb célt.

A szennyezés jelenlegi szintje ugyanakkor még mindig túl magas: az EU-ban a korai elhalálozások több mint 10%-a kapcsolódik még mindig, minden évben a környezetszennyezéshez. Ez főként a levegőszennyezésnek tudható be, de a zajszennyezés és a vegyi anyagoknak való kitettség hatásainak is, amelyeket valószínűleg alábecsülnek. A szennyezés a biológiai sokféleségre is káros hatással van. Jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamok között: a korai elhalálozások aránya Európa északi részén 5–6%, míg Dél-, illetve Kelet-Európában 12–14%.

A Bizottság mostanra vagy már megvalósította azokat, vagy legalábbis előrehaladást ért el a 2021. évi szennyezőanyagmentességi cselekvési tervben bejelentett 33 intézkedés terén. Annak érdekében, hogy ezek az intézkedések hatásosak legyenek, a Bizottság jelentésében a jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos mielőbbi megállapodásra és azok gyors elfogadására, valamint a hatályos jogszabályok eredményesebb végrehajtására szólít fel helyi, nemzeti és határokon átnyúló szinten egyaránt. Nevezetesen megállapítja, hogy ha az EU végrehajtja a Bizottság által javasolt valamennyi vonatkozó intézkedést, akkor a levegőszennyezés miatti korai halálesetek száma 2030-ban akár 66%-kal is alacsonyabb lehetne 2005-höz képest, a tiszta levegővel kapcsolatos intézkedések előnyei meghaladnák a költségeket, és az intézkedések összességükben a GDP növekedését eredményeznék. A jelentés rámutat továbbá arra is, hogy fontos előmozdítani a globális kezdeményezéseket, és támogatni kell a harmadik országokat a szennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítéseikben.

A Bizottság európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke, Frans Timmermans így nyilatkozott:

„A ma bemutatott bizonyítékok ismét rávilágítanak arra, hogy a tiszta levegő, víz és talaj érdekében hozott intézkedések előnyei messze meghaladják az ezekbe való befektetés költségeit. Ez a polgárok akaratának is megfelel, mivel több mint 80%-uk aggódik a szennyezés által okozott egészségügyi és környezeti problémák miatt.”

Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos szerint:

„A mai napon meggyőző bizonyítékokat terjesztünk elő a szennyezés csökkentésére irányuló ambiciózus intézkedések eredményeiről. A jelentések szerint az EU szennyezőanyagmentességi célkitűzése reális és megvalósítható, de csak akkor, ha felgyorsítjuk a szennyezéssel kapcsolatos jogalkotási javaslatok elfogadását és a szennyezéssel kapcsolatos hatályos uniós jogszabályok végrehajtását. Remélem továbbá, hogy a ma bemutatott jelentések segítenek meggyőzni globális partnereinket arról, hogy a biológiai sokféleséggel foglalkozó, soron következő COP15-tárgyalások keretében hasonlóan ambiciózus célokról állapodjanak meg.”

Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója hozzátette:

Az EEA első szennyezőanyag-mentességgel foglalkozó nyomonkövetési jelentése szerint Európa folyamatosan eredményeket ér el a szennyezés csökkentése és megelőzése terén olyan kulcsfontosságú területeken, mint a levegő, a fürdővíz és az ivóvíz, és kevésbé ártalmas növényvédő szereket használ. Ahhoz azonban, hogy meg tudjuk valósítani 2050-re vonatkozó jövőképünket, előrelépésre van szükség a környezetben található tápanyagfelesleg, valamint a zaj és a vegyi anyagok egészségre gyakorolt hatásainak csökkentése és a felmerülő problémák korábbi azonosítása terén.

Az EEA nyomonkövetési értékelése vegyes képet mutat

• A levegőszennyezés egészségügyi hatásainak csökkentése terén jelentős előrelépés történt: 2005 óta 45%-kal csökkent a korai elhalálozások száma. Ha ez a múltbeli tendencia folytatódik, az EU jó úton halad az 55%-os csökkentési cél elérése felé.
• A levegőszennyezés által negatívan érintett földterületek mértéke 2005 óta 12%-kal csökkent. Ha ez a múltbeli tendencia folytatódik, az EU nem fogja teljesíteni a 25%-os csökkentési célt.
• A 2012–2015-ös referencia-időszak óta csak kis mértékű előrehaladás történt a tápanyagveszteség csökkentése terén. Az eddig elért korlátozott eredmények alapján az EU nem halad jó úton az 50%-os csökkentési cél elérése felé.
• A növényvédő szerek használata és az ezekkel kapcsolatos kockázat 14%-kal csökkent a 2015–2017-es referencia-időszak óta, míg a veszélyesebb növényvédő szerek használata 26%-kal esett vissza. E közelmúltbeli tendencia alapján az EU jó úton halad azon céljának teljesítése felé, hogy 50%-kal csökkentse a növényvédő szerek használatát és kockázatát, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használatát.
• Az állatgyógyászati antimikrobiális szerek értékesítése 2018 óta 18%-kal csökkent. Ha ez a múltbeli tendencia folytatódik, az EU jó úton halad az 50%-os csökkentési cél elérése felé.
• 2012 és 2017 között nem csökkent jelentősen a közlekedési zaj által érintett személyek aránya. Mivel azóta nincs jele a zajszintek jelentős mértékű csökkenésének, az EU valószínűleg nem fogja teljesíteni azt a célt, hogy 30%-kal csökkentse a közlekedés által okozott zaj miatti káros hatásoknak kitett személyek arányát.
• Az ideiglenes elemzés arra enged következtetni, hogy az elmúlt években kevesebb lett a tengeri műanyaghulladék mennyisége. A biztató adatok ellenére következetes és átfogó, uniós szintű adatokra van szükség a tengeri műanyaghulladék 50%-os, valamint a mikroműanyagok környezetbe történő kibocsátásának 30%-os csökkentésére irányuló célok elérése felé tett előrehaladás értékeléséhez.
• A teljes hulladékkeletkezés 2010 és 2018 között lassan nőtt, 2020-ban pedig a világjárvánnyal összefüggésben meredek visszaesés következett be. A települési maradékhulladék (nem újrafeldolgozott vagy újrafelhasznált hulladék) keletkezése 2016 óta állandó szinten van. Amennyiben ezek a hulladékáramok az elkövetkező években nem csökkennek jelentős mértékben, az EU nem fogja teljesíteni a teljes hulladékkeletkezés jelentős csökkentésére és a települési maradékhulladék 50%-os csökkentésére irányuló céljait.

Előzmények

Az Európai Bizottság mai jelentésének a nyomon követésről szóló részét az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által készített részletes elemzés támasztja alá, a jövőbeli kilátásokról szóló részéhez kapcsolódóan pedig a Közös Kutatóközpont hozzájárulását tartalmazza. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által összeállított, online formátumú szennyezőanyagmentességi nyomonkövetési értékelés a termelés és fogyasztás, az egészség és az ökoszisztémák témáira összpontosítva átfogó képet nyújt a szennyezésről.

A szennyezés számos mentális zavar és fizikai betegség, valamint a korai elhalálozások legfőbb környezeti oka, különösen a gyermekek, a bizonyos betegségekben szenvedők és az idősek körében. A szennyezés emellett a biológiai sokféleséget fenyegető öt fő veszélyforrás egyike is.

A szennyezőanyagmentességi cselekvési terv keretében a Bizottság kilenc kiemelt kezdeményezést és 33 célzott intézkedést indított a szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében; ezek közül a legújabb a tisztább levegőre és vízre irányuló szennyezőanyagmentességi csomag.

Az összes jelentés vita tárgyát fogja képezni a szennyezőanyag-mentesség terén érdekelt felek 2022. december 14-én tartandó konferenciáján.

A nyomon követésről és a jövőbeli kilátásokról szóló értékelés alapul szolgál az elért eredményekkel kapcsolatban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által végzendő jövőbeli felülvizsgálatokhoz – a következő ilyen felülvizsgálatra a tervek szerint 2024-ben kerül sor –, ezzel támogatva a Bizottságot és a tagállamokat a célok elérésében. Emellett információkat nyújt majd a szennyezőanyagmentességi célkitűzés támogatására irányuló jövőbeli szakpolitikákhoz is, azaz ahhoz, hogy 2050-re a szennyezést olyan mértékben csökkentsék, hogy az már ne jelentsen kockázatot az emberi egészségre és a környezetre nézve. 

For information

• The European Commission's Zero Pollution Monitoring and Outlook Report
• Third Clean Air Outlook Report and underpinning study
• EEA Zero pollution monitoring assessment
• JRC Zero pollution outlook 2022 and news
• RTD report ‘Horizon projects supporting the zero pollution action plan'.
• Zero Pollution Action Plan website
• Zero Pollution package of 26 October 2022 (IP 22 6278)
• Zero Pollution Stakeholder Conference including registration
• Eurobarometer: “Attitudes of Europeans towards Air Quality”