Még mindig túl magas a légszennyezettség szintje Európa-szerte – továbbra is ez jelenti a legnagyobb környezeti eredetű egészségügyi kockázatot

Ez a 253 000 haláleset megelőzhető lenne, ha követnénk azon intézkedéseket, amik a WHO által meghatározott irányadó légszennyezettségi szintek elérését célozzák.    így csökkenne azoknak az embereknek a száma is, akik a légszennyezéssel összefüggő betegségek, például a cukorbetegség és az asztma legyengítő egészségügyi hatásaival kénytelenek együtt élni.

Az EEA A légszennyezés által okozott egészségkárosodás Európában: a betegségek terhei 2023-ban című tájékoztatója három kulcsfontosságú légszennyező anyag – a finomrészecskék, a nitrogén-dioxid és az ózon – által az emberi egészségben okozott károkról szóló legfrissebb, 2021-re becsült információkat mutatja be.

A légszennyezésnek betudható halálozások száma továbbra is túl magas

2005 és 2021 között az EU-ban 41%-kal csökkent az egyik legkárosabb légszennyező anyagnak, a finomrészecskéknek (PM_2,5) tulajdonítható halálesetek száma. Ennek ellenére az európaiak számára továbbra is a légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti eredetű egészségügyi kockázatot (ezt olyan más tényezők követik, mint például a zaj és vegyi anyag szennyezés, valamint az éghajlattal összefüggő hőhullámok egészségre gyakorolt, fokozódó hatásai), amely különösen a városokban és a városi területeken idéz elő krónikus betegségeket és haláleseteket.

Az EEA legfrissebb becslései szerint 2021-ben az EU-ban legalább 253 000 haláleset volt visszavezethető a WHO által ajánlott 5 µg/m³-es koncentráció feletti finomrészecske-szennyezéshez (PM_2,5). A nitrogén-dioxid-szennyezés 52 000 ember halálához vezetett, az ózonnal  történő rövid távú  érintkezés pedig 22 000 halálesetet okozott az EU-ban. A légszennyezés megbetegedéseket is okoz, és jelentős költségeket ró az egészségügyi ellátórendszerekre. Ezeket a WHO által ajánlott koncentrációkat a szennyezés azon szintje alapján állapítják meg, amely felett egyértelmű bizonyítékok  találhatóak a kapcsolódó egészségügyi hatásokra.

Az EEA által közzétett adatok arra emlékeztetnek bennünket, hogy a légszennyezés még mindig az első számú környezeti eredetű egészségügyi probléma az EU-ban. A jó hír az, hogy a tiszta levegő stratégiája működik, és a levegőminőségünk javul. De még ennél is jobban kell teljesítenünk, és tovább kell csökkentenünk a szennyezettségi szinteket. Ezért az EU-nak gyors  döntést kell hoznia  a környezeti levegő minőségéről szóló felülvizsgált irányelvekről  és megvalósítani azokat,  hogy az EU levegőminőségi normáit jobban összehangolja a WHO ajánlásaival.

Virginijus Sinkevičius
A környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős uniós biztos 

Bár az elmúlt években nagy lépéseket tettünk a légszennyezettségi szintek csökkentése érdekében, a legfrissebb adatok és értékelések azt mutatják, hogy a légszennyezés egészségünkre gyakorolt hatása még mindig túl nagy, és emiatt olyan halálesetek és megbetegedések következnek be, amelyek a légszennyezésnek tulajdoníthatók. A pozitív hír az, hogy az európai, nemzeti és helyi szintű hatóságok fellépnek a kibocsátás csökkentése érdekében, így például népszerűsítik a tömegközlekedést vagy a kerékpározást a városközpontokban, valamint aktualizálják a jogszabályokat.

Leena Ylä-Mononen
Az EEA ügyvezető igazgatója

A legfontosabb légszennyező anyagok egészségre gyakorolt hatásai

Az idei értékelés újdonsága, hogy számszerűsíti az egyes olyan betegségekhez kapcsolódó egészségügyi terheket, amelyekben közrejátszik a légszennyezés. Az e csoportba tartozó egyes betegségekkel kapcsolatos teljes egészségügyi teher nemcsak a betegségekhez kapcsolódó halálesetek számától függ, hanem azon egészségügyi terhektől is, amelyek a betegségek mindennapos mellékhatásaiból fakadnak.

Egyes betegségek, például az ischaemiás szívbetegség és a rák esetében az egészségügyi teher nagy része a halálozással függ össze, de más betegségek, például a cukorbetegség és az asztma esetében jelentős egészségügyi teherrel jár az is, hogy az érintettek együtt élnek e betegségek legyengítő egészségügyi hatásaival, jellemzően sok éven vagy évtizeden keresztül. Ezért amikor a légszennyezés egészségügyi hatásait vizsgáljuk, fontos, hogy ne csak a légszennyezésnek tulajdonítható halálesetekre összpontosítsunk, hanem azokra a hosszú távú hatásokra is, amelyeket ezek a betegségek az európai polgárok mindennapi életminőségére gyakorolhatnak, miközben az olyan betegségek hosszú távú hatásaival küzdenek, mint az asztma.

A légszennyezéssel összefüggő, vizsgált betegségek közül a finomrészecskék (PM_2.5) emberre gyakorolt hatásával összefüggésben a legnagyobb egészségügyi terhet az ischaemiás szívbetegség okozza, amelyet a stroke, a cukorbetegség, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a tüdőrák és az asztma követ. A nitrogén-dioxid, valamint a három vizsgált betegség esetében a legnagyobb egészségügyi terhet a cukorbetegség okozta, amelyet a sztrók és az asztma követett.

A tájékoztatóval együtt az EEA országonkénti adatlapokat is közzétett, amelyekben részletes, országos szintű információk találhatóak a betegségek okozta terhekről. Az EEA tájékoztatójának megállapításait a 2023. évi 4. „Tiszta levegőt Európának” fórum keretében mutatták be Rotterdamban.

Levegőminőségi alkalmazás: ellenőrizze a levegőminőségi adatokat az EU bármely pontján

Az európai polgárok különböző platformokon, többek között az Air Quality Index alkalmazáson keresztül ellenőrizhetik a valós idejű levegőminőségi adatokat. Az alkalmazás legutóbbi kiadása új funkciókat vezetett be, amelyekkel a felhasználók mostantól az EU bármely pontján ellenőrizhetik a levegőminőséget, több mint 3500 európai levegőminőség-mérő állomás óránként frissített adatai alapján, a levegőminőség európai szintű modellezése mellett. Az alkalmazás 24 európai nyelven érhető el, és számos olyan funkciót tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy értékeljék és értelmezzék a levegő minőségét a lakóhelyükön.

Megjegyzés a szerkesztőknek

A légszennyezés által okozott egészségkárosodás Európában, a betegségek terhei 2023-ban című EEA-tájékoztató a Levegőminőség Európában 2023 csomag része.

Az EEA 2014 óta készít becsléseket a légszennyezés összefüggő halálesetek számáról. Az EEA a WHO 2021-es levegőminőségi iránymutatásaiban az egészségre gyakorolt hatások tekintetében meghatározott ajánlásokat használja.

A korábbi évekhez hasonlóan a különféle légszennyező anyagok egészségügyi hatásait nem szabad összeadni, hogy elkerülhető legyen a kétszeres beszámítás az adatok bizonyos átfedései miatt. Ez a halandóságra és a betegségekre egyaránt vonatkozik.