Interjú: Mire szolgál a fenntartható finanszírozási rendszer?

Mit jelent a fenntartható finanszírozás az EU számára, ami a gyakorlati megvalósítást illeti?

Az uniós gazdaság klímasemleges, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és méltányos gazdaságra való áttérésének finanszírozásához szükséges beruházások messze túlmutatnak azon, amire a kormányok és az adófizetők önmagukban képesek. Ezért állt elő az EU egy olyan fenntartható finanszírozási politikával, amely kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a magánberuházásokat a fenntarthatóbb technológiák és vállalkozások irányában mobilizálja, bővítse és terelje, valamint abban, hogy a gazdasági növekedést hosszú távon fenntartható módon finanszírozza.

A fenntartható finanszírozás kulcsszerepet játszik annak elősegítésében, hogy teljesítsük az európai zöld megállapodással kapcsolatos politikai célkitűzéseket, valamint az EU éghajlattal és fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A fenntartható finanszírozás értelmében a beruházásokról szóló döntések során figyelembe vesszük a környezeti, társadalmi és irányítási megfontolásokat. A környezeti megfontolások magukban foglalják azt, hogy a beruházás megőrizné-e a biológiai sokféleséget, akadályozná-e a környezetszennyezést, fellendítené-e a körforgásos gazdaságot, illetve segítené-e az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást. Az egyéb megfontolások közé tartoznak az emberi jogi kérdések, a munkaügyi kapcsolatok és a közösségekbe történő beruházás kérdései.

Tehát a politika olyan beruházások ösztönzését és elősegítését célozza meg, amelyek jelentősen hozzájárulnak a környezetvédelmi célokhoz, és támogatják a tágabb értelemben vett fenntarthatósági célkitűzéseket. A fenntartható finanszírozási politika szükséges mind ahhoz, hogy maga a pénzügyi szektor fenntarthatóbbá váljék, mind pedig ahhoz, hogy a gazdaság fenntarthatóságra való áttérésének finanszírozását tökéletesítsük.

Milyen messzire jutott az EU abban a tekintetben, hogy fenntartható finanszírozási szabályokat léptessen életbe a befektetők számára?

Az EU jelentős erőfeszítéseket tett a fenntartható finanszírozási politika környezetének kialakításáért, beleértve a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló 2018. évi cselekvési tervből és az európai zöld megállapodás keretében a 2021. évi fenntartható finanszírozási stratégiából eredő jogi és nem jogi szakpolitikai intézkedéseket is.

Kulcsfontosságú jogszabályok, mint például a taxonómiai rendelet, a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet és az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókról szóló rendelet már a fenntartható finanszírozás cselekvési tervének részeként kerültek bevezetésre.

Miért van szükség szabályokra és rendeletekre?

Az EU fenntartható finanszírozási politikája sok mindent megold, és több értelemben mutatja az utat. Az EU próbálja olyan tágabb értelemben megközelíteni a fenntartható finanszírozás kérdését, amely a fő beavatkozási pontokra összpontosít, és jelentősen meg tudja változtatni azt, hogy a pénzügyi rendszer hogyan támogatja a fenntarthatóságot. A szabályok és rendeletek különböző szereplők, pénzügyi termékek és eszközök széles körére vonatkoznak.

Az egyik közös szál a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozások és pénzügyi termékek teljesítményének fokozottabb közzététele abban az értelemben, hogy milyen mértékben fenntarthatóak környezeti szempontból, mennyire vannak kitéve a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatoknak stb. – vagyis nagyobb átláthatóság alkalmazása a változás hajtóerejeként, hogy mindenki láthassa, mely beruházások fenntarthatóak, segítve a „zöldrefestés” kockázatának csökkentését.

Mi az EEA szerepe a fenntartható finanszírozási rendszer biztosításában?

Az EEA azzal járul hozzá az EU fenntartható finanszírozási politikájának kialakításához, hogy aktívan részt vesz számos szakértői csoportban, amelyek segítik az Európai Bizottságot a fenntartható finanszírozásról szóló cselekvési tervvel és annak összetevőivel – többek között az uniós taxonómiával – kapcsolatban végzett munkájában. Az EEA állandó tagja a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformnak, amely az EU taxonómiai rendelete alapján jött létre, tanácsokkal látja el a Bizottságot, továbbá a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelettel kapcsolatos egyes konkrét témákban is tanácsadóként tevékenykedik.

Az EEA részt vett 2016 és 2018 között a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportban, amely kulcsfontosságú információkkal szolgált a cselekvési tervhez 2018-ban, valamint az EU fenntartható tevékenységekre vonatkozó taxonómiájának kidolgozásában azáltal, hogy részt vett a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoportban (2018 és 2020 között). A fenntartható finanszírozással foglalkozó platformnak 2020 óta állandó tagja.

Az EEA továbbra is aktívan fogja segíteni azokat a politikai fejlesztéseket, amelyeknek célja a tőkeáramlás átirányítása a fenntartható tevékenységek felé azáltal, hogy az uniós szakpolitikai folyamatok széles körét támogatja, ideértve a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv szerinti beszámolási standardokat.

Ki tudná fejteni, hogy mit jelent az uniós taxonómia, és hogyan fog működni?

A taxonómia határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján valamely gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősíthető. Egy sor tevékenységre vonatkozóan meghatározza a környezetiteljesítmény-szintekkel és a társadalmi minimumbiztosítékokkal kapcsolatos technikai kritériumokat, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy jogi értelemben környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek.

A taxonómia elsősorban a közzétételről szól, amelynek értelmében az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvének hatálya alá tartozó vállalatoknak közzé kell tenniük, hogyan teljesítik gazdasági tevékenységeik végzése során a taxonómiai kritériumokat, és tevékenységüknek mekkora hányada minősülhet környezeti szempontból fenntarthatónak. A közzétételi követelmények az érintett vállalatok küszöbön álló beruházásaira is vonatkoznak.

Például a bankoknak közzé kell majd tenniük „zöld eszközeik” arányát, amely azt jelzi, hogy mekkora a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységbe befektetett eszközeiknek az aránya az összes eszközeikhez képest. A taxonómia a pénzügyi termékekkel kapcsolatos közzétételekre is hatással lesz, és fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező új pénzügyi termékek létrehozását segíti elő.

Honnan fogjuk tudni, hogy Európa befektetési ágazata átvált-e a zöldebb beruházásokra, és eltávolodik-e a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló iparágaktól/ágazatoktól?

A fenntartható finanszírozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen a tőkeáramlásokat átirányítani a fenntarthatóbb gazdasági tevékenységek felé, és e tőkeáramlások nyomon követése egyre fontosabb lesz annak a mutatójaként, hogy a rendszer valóban fenntarthatóbbá válik-e.

A 2021. évi fenntartható finanszírozási stratégia részeként az Európai Bizottság átfogó monitoringkeretet fog kidolgozni a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal és az uniós pénzügyi szabályozó szervekkel együttműködésben. Ez a munka 2023-ban fog megkezdődni.

Hogyan vethetők össze az EU fenntartható finanszírozásért tett erőfeszítései a más régiókban és országokban végzett hasonló tevékenységekkel?

Az EU nemzetközi szinten élen jár a fenntartható finanszírozás átfogó szakpolitikai keretének létrehozása terén. Ily módon a pénzügyi piacok nemzetközi jellegéből adódóan az EU más szereplőkre is hatással van, és intenzív együttműködés folyik a nem uniós joghatóságokkal, például a G20-ak és a fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform keretében.

Elérhetjük-e valaha a 100%-ban fenntartható finanszírozási rendszert? Van ennek realitása?

A teljes mértékben fenntartható finanszírozási rendszer egy olyan gazdaság függvénye, amely teljes mértékben fenntartható, és ez fordítva is igaz. Ez jelenleg egyikről sem mondható el. A reálgazdaságot célzó szakpolitikák és a pénzügyi rendszert célzó szakpolitikák közötti kölcsönhatás kritikus fontosságú lesz annak biztosításában, hogy minden területen fokozottabb fenntarthatóságra térjünk át.

Amint az sok minden másról is elmondható, a pénzügyi rendszer ténylegesen globális jellegű, így más régióknak és országoknak is ki kell venniük a részüket a saját gazdaságuk zöldítésében. A teljes körű fenntarthatóság megvalósítása óriási kihívás marad, de tekintettel azokra az éghajlati és környezeti kihívásokra, amelyekkel szembesülünk, törekednünk kell a fenntarthatóság magasabb szintjeire a gazdaság egészében.

Andreas Barkman

Az EEA fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértője