Motorizált közlekedés: vonat, repülőgép, közúti gépjármű vagy hajó – melyik a leginkább környezetbarát?

Utazás repülőgéppel, vonattal vagy személygépkocsival: a környezetvédelmi szempontból legmegfelelőbb választás nem mindig egyértelmű. A legutóbbi, 2020-as közlekedési és környezetvédelmi éves jelentés az Európai Unió zöld megállapodásának megvalósítására irányuló erőfeszítések közepette foglalkozik a témával, és felméri a vonattal, illetve repülőgéppel történő utazás értékét. Az európai zöld megállapodás azt a célt tűzi ki, hogy 2050-re 1990-hez képest 90%-kal csökkenjen a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A fenntarthatóbb közlekedésre való átállás jelentősen hozzájárulhat e célkitűzés eléréséhez. A jelentés kifejti, hogy a személyszállítás tekintetében a légi közlekedésről a vasúti közlekedésre való áttérés ebben kulcsszerepet játszhat.

A vasúti és a légi közlekedés környezeti hatása

2018-ban a közlekedés tette ki az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 25%-át. Az ágazat kibocsátása elsősorban a közúti közlekedésből származik (72%), a tengeri közlekedés és a légi közlekedés a kibocsátás 14, illetve 13%-át teszi ki, míg a vasúti közlekedés (kizárólag a dízelvonatok kibocsátását figyelembe véve) 0,4%-os részarányt képvisel. A globális felmelegedéshez és a légszennyezéshez való közvetlen hozzájárulás mellett figyelembe veszik a vonatok és repülőgépek által felhasznált energia előállítása, szállítása és elosztása során keletkező kibocsátásokat is. A közlekedés a légszennyező anyagok nem kipufogógáz-eredetű kibocsátását is okozza, például a fékek, kerekek, gumiabroncsok vagy vasúti vágányok kopása miatt.

Vonat vagy repülőgép?

A jelentés külön megvizsgálja az európai személyszállítási ágazat jelentős részét képező vasúti és légi közlekedés hatásait. Az értékelés rámutat, hogy a gyalogláson és a kerékpározáson kívül a vasúti közlekedés a legjobb és legészszerűbb közlekedési mód.  A légi közlekedésből származó kibocsátás hatásai az utaskilométerek alapján sokkal nagyobbak. A jelentés azonban megjegyzi, hogy a repülés nem feltétlenül a legkárosabb választás. A benzin- vagy dízelüzemű autóval való utazás károsabb lehet, különösen, ha egyedül utazik az ember.  

A jelentés megjegyzi azonban, hogy a hosszabb távolságokon a légi közlekedés környezeti költségei kevésbé emelkednek, mivel a leszállás és a felszállás környezeti költségei nem nőnek a közvetlen járattal megtett távolsággal együtt.

Az értékelés az Európa-szerte 20 várospár közötti utazás összehasonlításán alapul.

Az EEA által megrendelt, szintén a mai napon közzétett tanulmányon alapuló külön EEA-tájékoztató szerint a vasút és a hajózás a legkevésbé karbonintenzív motorizált közlekedési forma. A vasúti és a vízi közlekedés esetében a legalacsonyabb a kilométerenkénti és szállított egységenkénti kibocsátás, míg a légi és a közúti közlekedés jelentősen több kibocsátást eredményez.

Míg a tanulmány által lefedett ötéves időszakban jelentősen javult a vasúti és a légi közlekedés hatékonysága, más közlekedési módok hatékonysága stagnálni látszik. A tájékoztató szerint ösztönözni kell a vasúti és vízi közlekedésre való átállást, ugyanakkor javítani kell valamennyi motorizált közlekedési mód üvegházhatásúgáz-hatékonyságát.