SAJTÓKÖZLEMÉNY

.               

Koppenhága/Brüsszel, 2002. május 23.

.

Részleges haladás Európa környezetterhelésének csökkentése felé

.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb éves értékelése szerint - miközben egyes természeti erőforrások, mint például a halállomány és a földterület terhelése folyamatosan növekszik - az Európa környezetterhelésének enyhítését célzó erőfeszítések egyenetlen haladást jeleznek.

.

A Brüsszelben egy rendezvénysorozat keretében ma nyilvánosságra hozottKörnyezeti jelzések 2002 c. dokumentum általános pozitív tendenciát mutat ki Európai Unió-szerte az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátásában és a hulladékkeletkezésben, valamint a víz- és a levegőszennyezés megerősített csökkentésében.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása - annak ellenére, hogy 2000-ben enyhe növekedést mutatott - 3,5%-kal alacsonyabb, mint 1990-ben; számos levegőszennyező anyag kibocsátása jelentősen csökkent; a hulladék összmennyisége, noha még mindig növekszik, úgy tűnik lassabban nő, mint a gazdaság; továbbá számos új szennyvíztisztító telep üzembeállítása csökkenti a folyókba és más víztestekbe jutó szennyező anyag mennyiségét.

Ez az átfogó csökkenés sok esetben azonban csak néhány országban vagy gazdasági ágazatban bekövetkezett nagy visszaesésnek köszönhető, figyelmeztet a jelentés. Sok ország és számos ágazat egyáltalán nem járult hozzá a pozitív trendhez, amely a haladást így csak részlegessé teszi.

Az időtáv - amíg ezek a csökkenések a korábban kibocsátott és egyéb forrásokból származó szennyező anyagok nagy háttérkoncentrációjával együtt a környezetminőség javulásában is testet öltenek - azt jelenti, hogy e terhelések hatásai továbbra is gondot okoznak.

Következésképpen a természetes élőhelyek és a mezőgazdasági művelés nagy területeit továbbra is fenyegeti a savasodás veszélye. Kis jel utal arra, hogy a parti vizek tápanyaggazdagsága (eutrofizáció) kevesebb gondot jelent. Európa városlakó népességének meghatározó részét továbbra is jelentős szintű, káros troposzférikus ózon- és "finom" szilárdanyag-koncentráció érinti.

.

Egyes természeti erőforrások terhelése tovább növekszik. Ez különösen a halászatra érvényes. Az összflotta-kapacitás általános csökkentése ellenére a folytatódó túlhalászás miatt számos, kereskedelmi szempontból fontos európai halfajállományt az összeomlás veszélye fenyeget.

.

A települések növekedése és a szállítási infrastruktúra bővülése következtében a  földterületre mint erőforrásra is jelentős terhelés hárul.

.

A nagyobb nyugat- és kelet-európai országokban a beépített területek az elmúlt 20 évben csaknem 20%-kal nőttek, sokkal gyorsabban, mint ahogy az EU népessége növekedett (6 %). Ez Európa legtöbb részén a természetes területek elvesztését vagy megzavarását, valamint az állati és növényi élőhelyek jelentős mértékű feldarabolódását eredményezte.

.

Domingo Jiménez-Beltrán, az EEA ügyvezető igazgatója kijelentette:

.

"Hosszú még az út addig, amíg sikerül elérni, hogy a gazdasági és társadalmi megfontolások mellett a környezeti témák megfelelő súlyt kapjanak a döntéshozatalban."

.

"A környezet állapotának jelen éves áttekintéséhez hasonló környezeti információk biztosítása nélkülözhetetlen, amennyiben a politikai elgondolások és kezdeményezések felülvizsgálatára, új irányainak kijelölésére és fejlesztésére van szükség annak érdekében, hogy lehetővé váljék a fenntarthatóbb Európa végső céljának elérése."

.

Majd így folytatta:

.

"Az éves környezeti jelentések általában nem fednek fel kiugró változásokat a környezet állapotában: értékük abban rejlik, hogy bemutatják az alapvető vonulatokat és a várható változásokat, továbbá idejekorán felhívják a figyelmet az esetleges veszélyekre."

.

"Az idei jelentés vegyes képet vázol fel az érintett témákról, de a két évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott első Környezeti jelzések c. dokumentumhoz képest nem mutat jelentős elmozdulást a környezet állapotában."

"A jövőbeli változások előfeltételei politikai szinten azonban már bizonyos mértékben megjelentek az EU-ban. Ez az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája elfogadásának, a Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Program véglegesítésének és a környezeti vonatkozások ágazati politikákba történő folyamatos beépítése felé haladásnak tulajdonítható, noha az eredmények olykor még csalódást okoznak."

Jiménez-Beltrán úr három fő következtetést emelt ki a Környezeti jelzések 2002 c. dokumentumból.

.

• Az "anyagtalanítás" (az életminőség javítása miközben az energia- és anyagfelhasználás csökken) folyamata - amely a szolgáltatásvezérelt gazdaságba való átmenet következményeként előre sejthető volt -, még komoly tartalékokkal rendelkezik.

• Folytatódik egyes környezetterhelések szoros összefonódása a gazdasági fejlődéssel. Példa erre a közlekedéssel és az idegenforgalommal összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátás; a földterület- és a talajromlás (degradáció); a háztartások energia- és erőforrás-felhasználása; valamint a halászat okozta állománycsökkenés. Más terhelések (pl. a bányászat és a termelési hulladékok) lassabban növekedtek, mint a gazdaság, de abszolút értékben tovább emelkednek.

• Az EU energiafelhasználása átlagosan hatékonyabbá vált, de az energiafogyasztás abszolút értékben még mindig nem csökkent. Miközben néhány ország megmutatta, hogy elérhetők az olyan célok, mint a megújuló energiafajták arányának növelése az energiamérlegben, mások energiahatékonysága romlott. A megújuló energiaforrások sikeres elterjedését gátolja az összenergiafogyasztás, különösen a villamosenergia-fogyasztás általános növekedése.

• A háztartások környezetterhelésben játszott szerepén gyakran átsiklunk. A rendelkezésre álló jövedelem növekedésével egyidejűleg a fogyasztás mértéke is folyamatosan nő, ezzel együtt a fogyasztók öntudatos döntéseinek elősegítése is egyre fontosabbá válik. Az ökocimkézés és az ismeretterjesztés (pl. energiatakarékossági kampányok) elterjedőben vannak, de alkalmazásuk még mindig korlátozott mértékű.

. 

A Környezeti jelzések 2002 c. kiadvány teljes szövege és annak összefoglalója megtalálható és letölthető az EEA
http://reports.eea.europa.eu/environmental_assessment_report_2002_9/  honlapjáról.

.

Megjegyzés szerkesztőknek

• A savasodás olyan savas hatású anyagok ülepedését jelenti, amelyek károsíthatják a környezeti elemeket (pl. az édesvizeket, az erdőket, a talajt és a természetes ökológiai rendszereket). A savasodást okozó anyagok többnyire három gáznemű szennyező anyag (kén-dioxid, nitrogén-oxidok és ammónia) emberi eredetű kibocsátásából származnak.

• A kedvezőtlen biológiai hatásokkal járó eutrofizáció a természetes vizek tápanyagokkal való túltelítése, amely a vizek oxigéntartalmának csökkenéséhez vezet, s ennek következtében az állati és növényi élet fenntartása akadályozottá válik.

• Az EU azt a számszerű célt tűzte ki, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások részarányát az összenergiafogyasztásban 12%-ra, míg a villamosenergia-fogyasztásban 22,1%-ra növeli.

.

Az EEA-ról

Az Európai Unió és tagállamai számára az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a környezetpolitika kialakítását szolgáló információk fő forrása. Az Ügynökség célja a fenntartható fejlődés támogatása, valamint Európa környezetének jelentős és mérhető javításának elősegítése a politikaformáló tényezők és a nyilvánosság időszerű, célzott, megfelelő és megbízható információkkal történő ellátása útján. Az EU által 1990-ben alapított, 1994 óta Koppenhágában működő EEA egyben központja annak az Európa-szerte mintegy 600 szervezeti egységet magában foglaló Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózatnak (EIONET), amelyen keresztül a környezeti adatokat és információkat összegyűjti és közzéteszi.

Az Ügynökség - amely nyitva áll bármely, céljait elfogadó ország előtt - jelenleg 29 tagot számlál. Ezek a 15 EU tagállam; Izland, Liechtenstein és Norvégia, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagállamai; továbbá Kelet- és Közép-Európa, valamint a Földközi-tenger térségének 13 államából az a 11 ország, amelyek belépni szándékoznak az EU-ba - Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovák Köztársaság és Szlovénia. Tagságukkal az EEA az első olyan európai intézmény, amely felvette a belépésre váró országokat. Várható, hogy a további két, belépni szándékozó ország, Lengyelország és Törökország, az elkövetkező hónapokban ratifikálják tagsági szerződéseiket. Ezzel az Ügynökség taglétszáma 31 országra fog bővülni. Tagsági tárgyalások Svájccal is folynak.