EEA adatpolitika

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatkezelési szabályzata

Az EEA adatpolitikát a vezetőség eredetileg 2013. március 20-án hagyta jóvá, majd 2018. február 22-én frissítette.

ELŐSZÓ

Ez a szabályzat az EEA adatkezelésére vonatkozó iránymutatásokat tartalmaz. Célja az adatok következetes és átlátható kezelésének biztosítása. Az EEA törekszik a környezeti adatok megosztásának elősegítésére Az adatmegosztáshoz hozzájáruló adatszolgáltatók számára biztosítani kell adataik megfelelő, az összes ország és érintett esetében hasonló elveken és szabályokon alapuló kezelését, terjesztését és az adataik forrására való hivatkozást.

TEKINTETTEL A KÖVETKEZŐ JOGSZABÁLYOKRA:

1. Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete (2009. április 23.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről (EEA) és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (Eionet),
2. Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a Kopernikusz program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
3. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról, valamint a kapcsolódó végrehajtási szabályokról.
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
5. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról.
6. Az Egyesült Nemzetek 1998. évi információhoz való hozzáférésről, a közvéleménynek a döntéshozatali eljárásban való részvételéről és a környezetvédelmi kérdésekben való jogorvoslatról szóló egyezménye (aarhus-i egyezmény), és az Európai Parlament és Tanács 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendelete az aarhus-i egyezmény rendelkezéseinek (az információhoz való hozzáférésről, a közvéleménynek a döntéshozatali eljárásban való részvételéről és a környezetvédelmi kérdésekben való jogorvoslatról) alkalmazásáról,
7. Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről.
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/EU rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
9. Az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) szóló 911/2010/EU rendeletet kiegészítő 2013. július 12-i 1159/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet a GMES-felhasználókra vonatkozó nyilvántartásbavételi és engedélyezési feltételek, valamint a GMES-t érintő adatokhoz és a GMES-szolgáltatások által előállított információkhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozó feltételek meghatározásával.

ELISMERVE:

1. A közös környezeti információs rendszer (SEIS) – az Európai Bizottság, az EEA, valamint az Ügynökség tagországainak és az Eionetnek az együttműködésén alapuló kezdeményezés – elveit. Az elvek értelmében az információnak  a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie:
   –  az információt a forrásához lehető legközelebb kell kezelni;
   –  az információt egyszer kell begyűjteni és másokkal meg kell osztani számos cél kielégítése érdekében; hogy könnyen hozzáférhetők legyenek a jelentési kötelezettségek teljesítéséhez;
   –  az információnak a végfelhasználók számára könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük annak érdekében, hogy új szakpolitikákat dolgozhassanak ki;
   –  az információt abból a célból is hozzáférhetővé kell tenni, hogy a végfelhasználók összehasonlításokat végezhessenek a megfelelő földrajzi léptékben;
   –  az információt a polgári részvétel elősegítése érdekében teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni a nagyközönség számára; mindezt ingyenes és nyílt forráskódú számítógépes programokkal kell elősegíteni.
2. A térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, a környezetvédelmi alkalmazásokhoz szükséges téradat témákkal foglalkozó irányelvet, amelynek célja aktuális, harmonizált és jó minőségű földrajzi információk elérhetővé tétele a környezetre közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló politikák és tevékenységek kidolgozásának, megvalósításának, ellenőrzésének és értékelésének céljára.
   Az INSPIRE irányelv összehangolt feltételeket határoz meg a térbeli adatokhoz és -szolgáltatásokhoz történő hozzáférésre vonatkozóan és segíti a téradatoknak és -szolgáltatásoknak a tagállamokon belül a hatóságok közötti, illetve a tagállamok és a közösségi intézmények és szervek közötti megosztását.
3. A Group on Earth Observations (Nemzetközi Föld-megfigyelési Csoport, GEO) munkáját, amely tagjai és a résztvevő szervezetek (többek között az EEA)  dolgoznak a Global Earth Observation System of Systems (Globális földmegfigyelő rendszerek rendszere, GEOSS) létrehozásán. A GEO kifejezetten elismeri az adatmegosztás fontosságát a GEOSS céljának elérésében, valamint annak várható társadalmi hasznát, és meghatározta a GEOSS adatmegosztási elveit.
4. A Copernicus program európai Föld-megfigyelési kapacitást hoz létre, és a Föld alrendszerei állapotának módszeres megfigyelését és előrejelzését célzó szolgáltatások útján információt biztosít a felhasználóknak. A Copernicus teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférésen alapuló adatkezelési politikát folytat.

FELISMERVE TOVÁBBÁ,

• Az EEA feladatai: rögzíti, összeállítja és értékeli a környezettel és klímával kapcsolatos adatokat, szabályozza azok terjesztését és az azokhoz való hozzáférést, szakértői jelentéseket készít az Unió területén belüli környezet minőségéről, érzékenységéről, terheléséről és a környezetre tett hatásokról avégett, hogy egységes kritériumok alapján értékelhessék a környezetvédelmi adatokat és azok felhasználását megkönnyítsék, valamint környezetvédelmi információs referenciaközpontot tart fenn és fejleszt tovább;
• A Bizottság ezeket az információkat szükség szerint felhasználja a vonatkozó uniós szabályozás végrehajtásának és betartásának biztosítására irányuló feladatának teljesítése során.

AZ EEA a környezettel kapcsolatos adatcserére vonatkozó következő ALAPVETŐ ADATKEZELÉSI ELVEKET FOGANATOSÍTJA

1. CIKK: TÁRGY ÉS HATÁLY

E szabályzat az EEA által gyűjtött, szerzett, feldolgozott vagy terjesztett környezeti adatokra vonatkozik, beleértve az Eionet keretén belüli  adatáramlást. Ennek megfelelően e szabályzat hatálya az EEA és mások tulajdonában lévő adatokra egyaránt kiterjed. Az EEA rendelkezésére bocsátott forrásadatok nagy része más – különösen az EEA/Eionet tagországaiban és együttműködő országaiban székhellyel rendelkező – szervezetek tulajdonában van. E forrásadatokból az EEA feladatainak megoldása révén hozzáadott értéket képviselő adattermékeket hoz létre. Ez a folyamat olyan más szervezetek számára is hozzáadott értéket biztosíthat, amelyek az EEA által terjesztett adatokat munkájuk során forrásadatokként használhatják fel.

2. CIKK: CÉLKITŰZÉSEK

Az adatkezelési szabályzat célja a következők támogatása, előmozdítása és lehetővé tétele:

• a legfrissebb adatok folyamatos hozzáférhetővé tétele és hosszú távú megfigyeléssorozatok fenntartása;
• különböző forrásokból származó adatok szélesebb körű felhasználása, újrahasznosítása és rekombinálása az eredeti felhasználási céljuktól eltérő keretek között és módszerekkel;
• lehetőség szerint teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférés biztosítása minden típusú adathoz, mindamellett elismerve és tiszteletben tartva az ezen adatok létrehozását lehetővé tevő üzleti modellek és adattulajdonosi struktúrák sokféleségét;
• a környezeti adatok, elemzések és előrejelzések integritásának, átláthatóságának és nyomonkövethetőségének védelme;
• az adatszolgáltatók és szellemi tulajdonjoguk elismerése hivatkozás és adatlicencek formájában;
• a környezetvédelmi információk kezeléséről és terjesztéséről szóló irányadó jogszabályok és kormányzati iránymutatások betartása;
• az INSPIRE és SEIS elveinek, valamint a Copernicus és a GEOSS adatmegosztási elveinek tiszteletben tartása;
• a kölcsönös átjárhatóság biztosítása, az európai és nemzetközi szabványok alkalmazása;
• közösségi közreműködésből (crowd-sourcing) származó és az állampolgárok közreműködésével gyűjtött  tudományos adatok (citizen science) felhasználása;
• az adatok minőségének minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési eljárások útján történő biztosítása, amelyet az Ügynökség saját minőségirányítási rendszerében dokumentál. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a közösségi közreműködésből (crowd-sourcing) származó adatokra;
• a kapcsolódó metaadatok közzététele;
• az Unió által támogatott kutatási projektekből származó adatok gondozása és megosztása.

3. CIKK: ADATSZOLGÁLTATÁS AZ EEA SZÁMÁRA

Az EEA elvárja az adatszolgáltatóktól azon elv szem előtt tartását, miszerint minden, közfinanszírozásban részesített adatot és terméket teljes mértékben a közhatóságok rendelkezésére kell bocsátani, valamint ezeket az adatokat mások általi használatra is a lehető legkevesebb korlátozással hozzáférhetővé kell tenni.

Az adatszolgáltatónak az egyes adattípusok (metaadat, raszter/képadat stb.) tekintetében metaadat formájában egyértelműen jeleznie kell a szellemi tulajdonjogokat, a felhasználási vagy újrafelhasználási feltételeket (beleértve a statisztikai adatok bizalmas kezelését) és a minőségre vonatkozó nyilatkozatokat.

Az EEA befogadja a közösségi közreműködésből (crowd-sourcing) származó és  az állampolgárok közreműködésével gyűjtött tudományos adatokat (citizen science) és ösztönzi azok felhasználását. Az Ügynökség termékeiben és szolgáltatásaiban akkor használja fel az ilyen típusú adatokat, ha az megítélése szerint indokolt, figyelembe véve az adatminőségről rendelkezésre álló információkat.

4. CIKK: AZ ADATOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ÉS AZ ADATOK TOVÁBBADÁSATERJESZTÉSE

Az adatokhoz való hozzáférés mind a technikai hozzáférést, mind a hozzáférésre vonatkozó szabályokat magában foglalja.

Az EEA által létrehozott termékek közjavaknak minősülnek, és azokhoz (felhasználás céljára) lehetőség szerint mindenki számára teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférést kell biztosítani.

Az EEA a birtokában lévő adatokat a lehető legrövidebb időbeli átfutással és díjmentesen bocsátja rendelkezésre, kivéve a következő eseteket:

• amennyiben kötelező érvényű szabályok – többek között a személyes adatok védelmére, a statisztikai adatok bizalmas kezelésére, a szellemi tulajdonjogok védelmére, illetve nemzetbiztonságra, nemzetvédelemre vagy közbiztonságra vonatkozó nemzetközi szerződések, európai uniós jogi aktusok vagy nemzeti jogszabályok – értelmében korlátozások alkalmazandók;
• amennyiben az EEA által rendelkezésre bocsátott adatokra adatlicenc alkalmazandó. Az eredetileg harmadik fél által az EEA rendelkezésére bocsátott adatokra az Ügynökséggel kötött megállapodás szerinti hozzáférési szerződések és licencfeltételek vonatkozhatnak, amelyek szabályozhatják, hogy az EEA mikor és hogyan teheti hozzáférhetővé az adatokat mások számára;
• amennyiben a hozzáférési kérelem meghaladja az EEA kezelési kapacitását.

Az EEA törekszik arra, hogy hozzáférést biztosítson a termékeit és szolgáltatásait támogató forrásadatokhoz a következők szerint:

• az EEA birtokában lévő, azonban harmadik fél tulajdonát képező adatok;
• az EEA birtokában lévő (például páneurópai hatókör elérése érdekében) adaptált, kombinált vagy harmonizált adatok;
• a más szervezeteknél őrzött, kezelt és azok által hozzáférhetővé tett, illetve – például a nemzeti hatóságok körében – a SEIS elveivel összhangban terjesztett adatok;
• azok az adatok, amelyek tekintetében az EEA hozzáférés biztosítására kapott felkérést (például az Európai Bizottságtól, a Copernicus-szolgálatoktól, a K+F projektektől vagy más hatóságoktól).

Az EEA az adatokat az ISO, az OGC, az INSPIRE és más vonatkozó szabványügyi szervek létező szabványainak megfelelő kereső-szolgáltatás, megtekintési szolgáltatás, valamint lehetőség szerint letöltési szolgáltatás útján biztosítja. Az EEA belátása szerint visszatarthatja az adatokat. Az Ügynökség törekszik arra, hogy minden adathoz biztosítson metaadatokat. Eltérő rendelkezés hiányában az adathalmaz terjesztése ODC-by vagy hasonló nyílt szabvány licenc szerint történik.

5. CIKK: AZ ADATOK FORRÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS

Az EEA rendes gyakorlatként feltünteti az adatok forrását, és lehetőséget adhat az  adatszolgáltatók logójának feltüntetésére is. Az EEA-nak egyértelműen hivatkoznia kell arra, ha közösségi közreműködésből (crowd-sourcing) származó és az állampolgárok közreműködésével gyűjtött  tudományos adatokat (citizen science)  használt. Az EEA összehasonlító értékeléseket végezhet és tehet közzé az adatszolgáltatás teljesítményéről és minőségéről.

6. CIKK: GARANCIA

Az EEA az általa szolgáltatott adatokat változtatás nélkül biztosítja a felhasználóknak, és azokra, illetve azok minőségére és célszerűségére semminemű – sem kifejezett, sem hallgatólagos – garanciát nem vállal.

7. CIKK: MINŐSÉG

Az adatszolgáltatók viselik az elsődleges felelősséget az általuk generált és megosztott adatok minőségéért. Az EEA az általa létrehozott adatok esetében törekszik a minőségi metaadatok publikálására – többek között és ahol ez indokolt információt szolgáltat  az átláthatóságra, a pontosságra, a relevanciára, az időszerűségre, a következetességre és az összehasonlíthatóságra.

8. CIKK: FELÜLVIZSGÁLAT

Az információs és kommunikációs technológiák változásai az adatok innovatív gyűjtését, feldolgozását és használatát is befolyásolják. Ez a szabályzat  biztosítani kívánja e lehetőségek feltárását és kihasználását. Annak érdekében, hogy e fejlődés hasznát a legteljesebb mértékben ki lehessen aknázni, e szabályzatot az EEA rendszeres időközönként felülvizsgálja.

Az EEA adatkezelési szabályzatának 1. melléklete: Fogalom meghatározások

1. „Teljes körű, nyílt és díjmentes hozzáférés”: teljes, megkülönböztetésektől mentes és ellenszolgáltatás nélküli hozzáférés.
2. „Díjmentesség”: e dokumentum alkalmazásában azt jelenti, hogy az adatok biztosítása legfeljebb a sokszorosítás és kiszállítás költsége ellenében történhet, az adatokért külön költség nem számítható fel.
3. „Környezeti adat”: rendszerint mérés, megfigyelés, illetve a természet és az arra gyakorolt emberi hatások modellezése útján létrejött egyedi (digitális vagy analóg) elemek vagy feljegyzések. A fogalom magában foglalja a komplex rendszerek – például információkinyerési algoritmusok, adatasszimilációs technikák vagy modellek alkalmazása – által generált adatokat is.
4. „Felhasználó”: az EEA adatmegosztási platformjain keresztül az EEA adataihoz hozzáférő felhasználók.
5. „Termékek és szolgáltatások”: minden, az adatok átalakításából vagy feldolgozásából nyert információ, azaz értékelés, internetes szolgáltatás, kép, ábra, szöveg vagy jelentős ismereteket megtestesítő adatfájl, amely rendszerint hozzáadott értéket képvisel.
6. „Továbbadás”: az adatok és termékek eredeti megosztójától eltérő harmadik féllel történő megosztás.
7. „Újrafelhasználás”: közjogi szervezetek birtokában levő adatoknak vagy dokumentumoknak egyes természetes vagy jogi személyek általi, az adatok vagy dokumentumok létrehozásának eredeti közcéljától eltérő, kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra történő felhasználása. Az adatok és dokumentumok közjogi szervezetek közötti, kizárólag azok közfeladatainak ellátása érdekében végrehajtott cseréje nem minősül újrafelhasználásnak.

Az EEA adatkezelési szabályzata pdf-formátumban is letölthető.