Föld‑ és talajszennyezés — elterjedt, káros és növekvő

A lábunk alatti szárazföld nem pusztán kőzet, talaj és üledék. Minden négyzetmétere egyedi lehet összetételét, szerkezetét és a benne lévő életet tekintve. Egyesek több kőzetet tartalmaznak, bizonyos ásványi anyagokban gazdagok; mások növényi maradványokban gazdagok, levegőt és vizet tározó pórusokkal.

A talaj a biológiai sokféleség gyakran elhanyagolt területe, pedig egy kis darabjában is hemzseghet az élet, az apró élőlényektől kezdve egészen a gombákig és a földigilisztákig, amelyek mindegyike létfontosságú szerepet játszik a talaj ökoszisztémájának működésében. Itt alakulnak át a tápanyagok a növények által felvehető formába, lehetővé téve a biomassza létrejöttét és a szén tárolását. Ugyancsak itt kezdődik a leendő ivóvizünk természetes tisztítási útja a felszín alatti vizek felé.

Helyi problémáról lenne szó?

A földek használata során gyakran további anyagokat juttatunk ezekbe az egyedi ökoszisztémákba a szántóföldi növények védelme vagy tápanyagok hozzáadása céljából. Az iparból, a közlekedésből és más gazdasági tevékenységekből származó szennyezőanyagok nagy távolságokra is eljuthatnak, és elérve a talajt felhígulnak és ideiglenesen tárolódnak. A talaj – a föld egyik alkotóeleme – akkor tekinthető szennyezettnek, ha a szennyezőanyagok károsítják az emberi egészséget vagy a környezetet.

Minden lépésünkkel a szennyezőanyagok nagyon eltérő keverékét és koncentrációját tartalmazó talajterületet érinthetünk. A szennyezőanyagok, a talajok, valamint az éghajlati és földhasználati körülmények nagy változatossága költségessé teszi a föld- és talajszennyezés teljes mértékű nyomon követését és értékelését. Ismereteink többnyire az országok szórványos terepi mintáin alapulnak.

Fémek, műtrágyák és növényvédő szerek

Szükségünk van a mezőgazdaságra élelmiszereink megtermeléséhez, de egyes nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok továbbra is szennyezik a talajt.

A növényeknek többek között tápanyagokra van szükségük a növekedéshez, és az intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében a talajban lévő tápanyagok gyorsabban kimerülhetnek, mint ahogy a természet pótolni tudná őket. A műtrágyák úgy fejtik ki hatásukat, hogy ezt a hiányt további tápanyagok bejuttatásával ellensúlyozzák. Sajnos a növények gyakran nem veszik fel a teljes mennyiséget, és az eleinte a talajban lévő többlet – előbb vagy utóbb – bekerül a tavakba és a folyókba. A vízbe jutó nitrogénfelesleg gyakran a növények és algák elszaporodását idézi elő, amelyek bomlása jelentősen csökkentheti a víz oxigénszintjét, károsítva az adott ökoszisztémában élő állat- és növényfajokat.

A rezet évtizedek óta széles körben használják gombaölő szerként a szőlőskertekben és a gyümölcsösökben. Egy nemrégiben készült nagyszabású tanulmányból az derült ki, hogy a szőlőskertekben mért rézkoncentráció háromszorosa volt az európai talajokban meghatározott átlagértéknek. A réz a takarmányokban is megjelenik, és a környezetbe kerül, amikor a trágyát legelőkre és egyéb mezőgazdasági területekre juttatják.

A kadmium az ásványi foszfortartalmú műtrágyákban előforduló másik, jelentősen mérgező fém. Egyes „szerves trágyák” – például a szennyvíziszapok, a trágya, a komposzt és a biohulladék – megfelelő szabályozás hiányában nehézfémek és szerves szennyezőanyagok keverékét is a talajba juttathatják.

A növényvédő szerek hosszú távú használatából származó vegyi anyagok Európa-szerte megtalálhatók a talajmintákban is. Egy tanulmányban vizsgált talajok több mint 80%-a tartalmazott növényvédőszer-maradványokat, 58%-ukban pedig két vagy több szermaradék típus is előfordult.

Hulladékgazdálkodás, ipar és a határokon túl

A mezőgazdasági gyakorlatok korántsem tekinthetők a földtani közeg- és talajszennyezés egyetlen forrásának. A nem megfelelően kezelt hulladék – mind a települési, mind az ipari hulladék – felelős a helyi szennyeződések több mint egyharmadáért, és a sor az ipari tevékenységekkel folytatódik. A becslések szerint az EU-ban potenciálisan szennyező tevékenységet folytató több millió helyszínnek csak a töredékére állnak rendelkezésre részletes nyilvános adatok.

A föld- és talajszennyezés is globális probléma. A levegő és a víz szennyezőanyagokat, köztük nitrogénvegyületeket és apró műanyagrészecskéket szállíthat az egész földgolyón keresztül, és lerakhatja a földeken. Még a legmagasabb csúcsokon és a legtávolabbi tengerpartokon is találhatók szennyezőanyagok.

Örökre megmaradnak és felhalmozódnak

Egyes szennyezőanyagok idővel lebomlanak a talajban, mások viszont örökre megmaradnak. Sok esetben a föld és talaja jelenti a végállomást, ahol végül a különböző szennyezőanyagok lerakódnak és az idők folyamán felhalmozódnak. E vegyi anyagok és különböző keverékeik maximális kockázata nem teljesen ismert. A mintavételi helyszínek alapján azonban tudjuk, hogy a föld- és talajszennyezés jelentős hatást gyakorolhat az emberi egészségre, valamint a talaj biológiai sokféleségére és az ökoszisztémák egészségére. Ezek a szennyezőanyagok hatással lehetnek a talajlakó szervezetekre, és elszennyezhetik élelmiszereinket és ivóvizünket.

A szennyezett területek helyreállítása bonyolult és költséges folyamat, de mindenképpen szükséges a korábbi szennyezés felszámolása. A helyi hatóságok azonban gyakran nem rendelkeznek a helyreállításhoz szükséges forrásokkal és eszközökkel. Az EU-ban több mint 65 000 területet állítottak helyre; a legtöbb potenciálisan szennyezett terület azonban még érintetlen.

A legjobb megoldás a megelőzés

A megelőzés továbbra is a leghatékonyabb és legolcsóbb módja az egészséges talaj – és tisztább víz és levegő – hosszú távú biztosításának. Minden, a szennyezés megelőzését és csökkentését célzó kezdeményezés – a termékek tervezésétől, a hatékonyabb újrafeldolgozástól, a hulladékgazdálkodástól, a vetésforgótól, a precíziós gazdálkodástól, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentésétől a közlekedés és az ipar tisztábbá tételéig –, valamint a hatóságok támogatása a hatékony intézkedések végrehajtásában, hozzájárul a létfontosságú ökoszisztémák terhelésének enyhítéséhez.

Számos meglévő és az Európai Zöld Megállapodás keretében küszöbön álló szakpolitikai kezdeményezés – a körforgásos gazdaság, a „termőföldtől az asztalig” stratégia, a biodiverzitás stratégia, a vegyi anyag stratégia, az új talajvédelmi stratégia és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv – európai keretrendszert biztosít, és támogatja a nemzeti hatóságokat és a földhasználókat a föld- és talajszennyezés elleni védekezésben. A helyi hatóságoknak nyújtott további támogatás és a talajra vonatkozó koherensebb uniós szakpolitikai keretrendszer tovább erősítené ezeket az erőfeszítéseket. A szennyezés végső soron csak egyike a talajt és a földeket fenyegető számos veszélynek.