Az éghajlatváltozás egyre súlyosabb fenyegetést jelent Európában az ökosztisztémákra, az emberi egészségre és a gazdaságra

A „Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2016” (Éghajlatváltozás, hatások és kiszolgáltatottság Európában 2016-ban) című jelentés szerint az éghajlat megfigyelt változásainak szerteágazó hatásai már az ökoszisztémákban, a gazdaságban, valamint az emberi egészség és a jólét vonatkozásában is kimutathatóak. Egymás után dőlnek meg a csúcsok; a hőmérséklet és a tengerszint a világon és Európában egyaránt rekordmagasságú, az Északi-sarkvidéken pedig minden korábbinál vékonyabb a tengeri jégtakaró. A csapadékviszonyok is változnak; Európában a csapadékos térségek még csapadékosabbá, a szárazak pedig még szárazabbá válnak. Olvadnak a gleccserek és a hótakaró. Ugyanakkor az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárási viszonyok, köztük a hőhullámok, az erős csapadékhullás és a forró szárazságok számos régióban egyre gyakoribbak és intenzívebbek. A pontosabb éghajlati előrejelzések további bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges időjárás egyre gyakoribb lesz több európai régióban.

„Az éghajlatváltozás évtizedekig folytatódik. A jövőbeni éghajlatváltozás, illetve hatásainak mértéke attól függ, hogy milyen hatékonysággal tudjuk végrehajtani az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló globális megállapodásainkat, ugyanakkor annak biztosításától is függ, hogy megfelelő alkalmazkodási stratégiák és szakpolitikák vannak-e érvényben a jelenlegi és előre jelzett szélsőséges időjárási viszonyok kockázatának csökkentésére.” – nyilatkozta Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója.

Az éghajlatváltozás által leginkább érintett területek

Az éghajlatváltozás valamennyi európai régiót veszélyezt, de egyes területeken még ennél is súlyosabb hatások lesznek érezhetők. Dél- és Délkelet-Európa az előrejelzések szerint különösen kiszolgáltatott térség: itt várható a legtöbb káros hatás. Ebben a régióban már most egyre gyakoribb a rendkívüli forróság, valamint a csapadék és a folyók vízhozamának csökkenése, ami csak tovább növeli az egyre drámaibb szárazságoknak, az alacsonyabb terméshozamnak, az erdőtüzeknek és a biodiverzitás csökkenésének kockázatát. Az egyre gyakoribb hőhullámok és az éghajlatra érzékeny fertőző betegségek előfordulásában beállt változások várhatóan fokozzák az emberi egészséget és jólétet veszélyeztető kockázatokat.

Az Európa nyugati partvidékén található területek és árterületek szintén kiszolgáltatott térségek, mivel az emelkedő tengerszint miatt kialakuló áradások és a viharok okozta árhullámok esetleges megszaporodása miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve. Az éghajlatváltozás továbbá jelentős változásokat okoz a tengeri ökoszisztémákban az óceánok savasodásának, felmelegedésének és az oxigénszegény holtzónák terjeszkedésének következtében.

A levegő és a tenger hőmérsékletének rohamos emelkedése, valamint az ezzel járó szárazföldi és tengeri jégtakaró olvadása miatt az ökoszisztémákat és az emberi tevékenységeket az Északi-sarkvidéken is erős hatás éri majd.

Jóllehet egyes régiók kedvező hatásokra is számíthatnak – Észak-Európa bizonyos részein például javulhatnak a mezőgazdasági feltételek –ennek ellenére az éghajlatváltozás a legtöbb régiót és ágazatot hátrányosan fogja érinteni.

Ökoszisztémák, az emberi egészség és a gazdaság

Az éghajlatváltozás és más ártalmas tényezők, például a földhasználat megváltoztatása Európa-szerte nyomást gyakorolnak az ökoszisztémákra és a védett területekre. A jelentés kiemeli, hogy az éghajlatváltozás hatásai már a szárazföldi és tengeri biodiverzitásra is veszélyt jelentenek. Számos állat- és növényfaj életciklusa megváltozott, így e fajok északra, illetve magasabban fekvő élőhelyekre költöznek, ugyanakkor számtalan idegenhonos inváziós faj már megvetette a lábát vagy elkezdett terjeszkedni. Egyes tengeri fajok, köztük a kereskedelmi szempontból fontos halállományok szintén északra vándorolnak. E változások a különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokra és gazdasági ágazatokra, így a mezőgazdaságra, az erdészetre és a halászatra is hatással vannak.

Az éghajlatváltozás fő egészségügyi hatásait a szélsőséges időjárási jelenségek, az éghajlatérzékeny fertőző betegségek előfordulásában beállt változások, valamint a megváltozott környezeti és társadalmi viszonyok okozzák. Az elmúlt évtizedben a folyami és part menti áradások több millió ember életét befolyásolták Európában. Az egészségügyi hatások közé tartoznak a sérülések, a fertőzések, a vegyi anyagok jelentette veszélyek és a mentális egészséget érintő következmények. A hőhullámok gyakoribbá és súlyosabbá váltak, és több tízezer korai halálesethez vezettek Európában. E tendencia, amennyiben nem tesznek kellő intézkedéseket ellene, az előrejelzések szerint csak fokozódni és súlyosbodni fog. A kullancsfajok, az ázsiai tigrisszúnyog és más vírusgazdák növelik a Lyme-kór, a kullancs-terjesztette agyvelőgyulladás, a nyugat-nílusi láz, a dengue-láz, a chikungunya-vírus és a leishmaniasis terjedésének kockázatát.

Az éghajlatváltozásért magas árat fizetünk: az ezzel összefüggő szélsőséges események az EEA tagországaiban 1980 óta több mint 400 milliárd euró gazdasági veszteséget okoztak. Az európai éghajlatváltozás miatt a jövőben felmerülő kiadások rendelkezésre álló becslései csak egyes ágazatokat vesznek figyelembe, és jelentős eltéréseket mutatnak. Mindazonáltal az éghajlatváltozás által okozott károk várható költségei a földközi-tengeri térségben a legmagasabbak. Ugyanakkor a kereskedelem befolyásolása, az infrastrukturális, geopolitikai és védelmi kockázatok, valamint a migráció révén az Európán kívül kialakuló éghajlatváltozási hatások is érintik a kontinenst.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fejlesztése és a vonatkozó ismeretek bővítése

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás más szakpolitikákba való integrálása jelenleg is zajlik ugyan, de további fejlesztésre szorul. További lehetséges intézkedés lehet például a különböző szakpolitikai területek és kormányzási (uniós, nemzetközi, nemzeti és regionális/helyi) szintek közötti szakpolitikai koherencia erősítése, az adaptív irányítási módszerek rugalmasabbá tétele, valamint a technológiai megoldások, ökoszisztéma-alapú módszerek és a „puha” intézkedések ötvözése.

Az éghajlatváltozásra és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló szolgáltatások fejlesztése és alkalmazása egyre elterjedtebb Európában. A magasabb szintű ismeretek több területen is hasznosnak bizonyulhatnak, például a különböző szintű sebezhetőségi és kockázatelemzések, az alkalmazkodási intézkedések nyomon követése és értékelése, illetve az ezekről készített jelentések, költségük, előnyeik, valamint az egyéb szakpolitikákkal való szinergiák és kompromisszumok tekintetében.

Háttér

A jelentés az éghajlatváltozás eddigi és várható alakulásának, valamint e jelenség ökoszisztémákra és társadalomra gyakorolt hatásának mutatóalapú felmérése. Megvizsgálja, hogy a társadalom mennyire van kitéve ezeknek a hatásoknak, valamint azt, hogy melyek az alkalmazkodási szakpolitikák fejlesztésének lehetőségei és milyen az ezek alapjául szolgáló tudásbázis.

A jelentést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség készítette az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal, az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájával és három Európai Témaközponttal (ETC-CCA, ETC-BD, ETC-ICM) együttműködve. Ez a négyévente megjelenő „Climate change, impacts and vulnerability in Europe” (Éghajlatváltozás, hatások és sebezhetőség Európában) jelentések sorában a negyedik. E kiadás célja, hogy támogassa a 2013. évi uniós alkalmazkodási stratégia 2018-ban esedékes végrehajtását és felülvizsgálati folyamatát, valamint a nemzeti és nemzetközi alkalmazkodási stratégiák és tervek kidolgozását.