A vízminőség és -mennyiség kulcsfontosságú a jóllétünk szempontjából

Ha Ön Európában úszni szeretne egyet, az Ön által kiválasztott fürdőhelyen a vízminőség igen jó eséllyel kiváló lesz. Ráadásul a legtöbb európai lakos közvetlenül a csapból jó minőségű ivóvízhez jut.

Európának azonban csökkentenie kell a mezőgazdasági területek és az ipar által okozott vízszennyezést, és fejlesztenie kell a szennyvíztisztítást. Új bizonyítékok kerülnek előtérbe ugyanis a mikroszennyező anyagok, a mikroműanyagok és az antimikrobiális rezisztencia vízminőséget befolyásoló hatásairól. Ugyanakkor az éghajlatváltozás egyes területeken egyre jobban veszélyezteti a vízkészleteket.

Versengő igények, szennyezés és éghajlatváltozás

A víz a természet kritikus alkotóeleme, ugyanakkor alapvető erőforrás az emberek számára. Az ivás mellett minden másra is használjuk a vizet, a főzéstől kezdve a takarításon, a zuhanyzáson, a vécéöblítésen át az úszásig. Ugyanígy gazdasági ágazataink – köztük az energiaipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar – is a vízre hagyatkoznak.

A víz iránti, egymással versengő igények hozzájárulnak a szennyezéshez, és túlhasználathoz vezethetnek, ami kedvezőtlenül érintheti az emberi egészséget. A közvetlenül az egészséget érintő aggályok gyakran a vízben található bizonyos szennyező anyagokhoz, például baktériumokhoz, vírusokhoz, fémekhez vagy növényvédő szerekhez kapcsolódnak. Bár Európában a legtöbb ember kielégítő módon hozzáfér a kiváló minőségű ivóvízhez és fürdővízhez, egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a vegyi szennyezéssel és a vízhiánnyal kapcsolatos új bizonyítékok.

Az éghajlatváltozás felerősíti az Európa előtt álló vízmennyiségi és vízminőségi kihívásokat. Például egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek az aszályok és az árvizek. Az árvizek az éghajlattal összefüggő legköltségesebb szélsőséges eseménynek tekinthetők, és az elmúlt négy évtizedben több mint 223 milliárd eurós kárt okoztak. A vízhiány – különösen Dél-Európában – súlyosbodni fog, és minden ágazatra kihat majd.

Az EU-ban a felszín alatti vizek biztosítják az ivóvíz körülbelül 65 %-át. Az EEA e létfontosságú erőforrásról szóló legutóbbi elemzése szerint azonban az EU felszín alatti vizeinek mintegy egynegyedében találtak vegyi szennyezést, és a felszín alatti vizek közel 10 %-át nem fenntartható mértékben termelik ki.

Emellett a felszín alatti vizek mintavételi pontjainak 4–11 %-ában volt kimutatható egy vagy több növényvédő szer túlzott mértékű jelenléte.

A további egészségügyi problémák közé tartozik a műanyagszennyezés, a textiltermékekből származó mikroműanyagok és a vegyi szennyező anyagok, például a PFAS, amelyek Európa-szerte megtalálhatók a talajban és a vízben.

1. ábra. A mikroműanyagok forrásai, kibocsátási útvonalai és elnyelőhelyei

Forrás: A fenntartható fogyasztás és termelés együttműködő központja (Collaborating Centre on Sustainable Consumption and Production, CSCP) által a körforgásos gazdasággal és erőforrás-felhasználással foglalkozó európai témaközpont (ETC/CE) és az EEA számára készített illusztráció.

A szennyezés forrásnál történő csökkentése

A városi és ipari szennyvizek, a mezőgazdaság, a bányászat és a csatornarendszerre rá nem kötött házak által okozott szennyezés befolyásolja az európai vízminőséget. Az EEA egyik elemzése szerint segíthet az uniós vízügyi jogszabályok megfelelőbb és koherensebb végrehajtása. Ráadásul minden vízfelhasználó ágazatnak, így a mezőgazdaságnak, az energiaágazatnak és a bányászatnak is olyan gyakorlatokat kell bevezetnie, amelyek segítségével a vízi ökoszisztémák egészségesek és ellenállóak maradhatnak. Ide tartoznak a műtrágya- és növényvédőszer-használatot csökkentő mezőgazdasági programok.

Az elmúlt évtizedekben Európa-szerte javult a városi szennyvízkezelés. Ezenkívül a legtöbb európai országban a lakosság nagy része esetében ténylegesen összegyűjtik és kezelik a szennyvizet. Az EEA egyik elemzése viszont azt mutatja, hogy a meglévő szennyvíztisztítási infrastruktúra fenntartása, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vidéki területek összekapcsolása és az új szennyező anyagok kezelése jelentős beruházásokat igényel.

A tengeri hulladék és a textíliákból származó mikroműanyagok elleni küzdelem érdekében a szennyezést már a forrásnál meg kell állítani. Az EEA textíliákból származó mikroműanyagokról szóló tájékoztatója számos lehetőséget sorol fel a szóban forgó típusú szennyezés csökkentésére, beleértve a fenntarthatóbb tervezési és gyártási folyamatokat, a ruházat megfelelőbb gondozását, valamint a jobb ártalmatlanítást és újrahasznosítást. Az EEA tengeri hulladékkal kapcsolatos elemzése szerint a tengeri hulladék 80 %-a szárazföldi eredetű. Ennek körülbelül 85 %-a műanyag.

A hatályos uniós jogszabályok sokasága és az új vízügyi törekvések

A vízről és az emberi egészségről szóló jelenlegi legfontosabb uniós jogszabályok az ivóvízzel, a fürdővízzel és a települési szennyvízzel foglalkoznak. Ugyanakkor a víz-keretirányelv az európai folyók, tavak és felszín alatti vizek jó állapotának az elérésére irányuló általános célt tükrözi. Emellett a mezőgazdaságra, az iparra, a vegyi anyagokra és más ágazatokra vonatkozó egyéb szakpolitikák és szabályozások is szorosan kapcsolódnak a vízhez.

Az európai zöld megállapodás célkitűzése, hogy környezetünk 2050-re mentes legyen a káros szennyezéstől, a vízre is vonatkozik. A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv keretében az Európai Bizottság szigorúbb szabályokat javasolt a felszíni és felszín alatti vizek szennyezőanyagainak visszaszorítására, valamint a városi szennyvízkezelés javítására.

A javaslatok céljai között szerepel a megfelelőbb és költséghatékonyabb települési szennyvízkezelés, a tápanyagok visszanyerése, a mikroszennyező anyagokkal kapcsolatos termelői felelősség és a mikroműanyagokra vonatkozó új megfigyelési követelmények. A Bizottság a vízszennyező anyagok listájának frissítését és a felszíni és felszín alatti vizekbe kerülő szennyező anyagok szigorúbb ellenőrzését is javasolja. Ilyenek a PFAS-ek, a növényvédő szerek, a biszfenol-A és egyes gyógyszerek.

Dióhéjban: víz és egészség

• A tiszta vízhez való hozzáférés alapvető fontosságú az emberi egészség és jóllét szempontjából. A legtöbb európai lakos jó minőségű ivóvízhez jut.
• Számos területen egyre nagyobb mértékű a vízhiány, ez pedig a mezőgazdasági és energetikai ágazatokban nyomást gyakorol a vízfelhasználásra.
• Az EU szennyezőanyag-mentességi cselekvési terve ambiciózus célokat tűz ki a vízzel kapcsolatban, és új javaslatokat tesz a szennyező anyagok kezelésére.
• A települési szennyvízkezelés javítása, valamint a mezőgazdaságból és a bányászatból származó szennyezés megelőzése Európa-szerte javíthatja a vízminőséget.

Mit tehetek?

• Keressük meg a helyi vízügyi hatóságokat, hogy folyamatosan tájékozódhassunk a helyi ivóvíz minőségéről, és gondolkodjunk el víztakarékossági módszerekről.
• Ellenőrizzük a vízminőséget a helyi fürdőhelyen. Az EEA tavalyi megfigyelési eredményekre vonatkozó adatai jó kiindulópontot jelentenek.
• Gondoljuk át saját fogyasztási szokásainkat. Tudunk olyan termékeket használni, amelyek kevesebb és biztonságosabb vegyi anyagot tartalmaznak? Meg tudjuk akadályozni a textíliáiból származó mikroműanyag-szennyezést, ha odafigyelünk arra, hogy mit vásárolunk és hogyan mossuk?