következő
előző
tételek

Press Release

Európának alkalmazkodnia kell, hogy lépést tartson a változó klímával

Nyelv megváltoztatása
Press Release Publikálva / Megjelentetve 2013. 04. 28. Utolsó módosítás 2016. 12. 16.
Photo: © Elliott Brown
Európa klímájának melegedésével az európai bortermelőknek lehet, hogy változtatniuk kell a termesztett szőlőfajtákon vagy a szőlészetek elhelyezkedésén, egyes esetekben akár más térségekbe kell vinni a termelést. Ez csupán egy példa arra, hogy az európai gazdaságnak és társadalomnak hogyan szükséges alkalmazkodnia a klímaváltozáshoz, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentésében vizsgáltak szerint.

Az alkalmazkodás újszerű gondolkodásmódot igényel, továbbá megbirkózást a kockázatokkal, veszélyekkel, bizonytalansággal és összetettséggel. Ehhez szükség lesz az európaiak együttműködésére, hogy tanulhassanak egymástól és befektessenek a hosszú távú átalakulásba a jólétünk fenntartása érdekében a klímaváltozás ellenére.

Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója

Az „Alkalmazkodás Európában” című jelentés beszámol a politikákról és az uniós szinten, valamint az európai országok által hozott intézkedésekről. Ezidáig a 32 EEA tagország fele rendelkezik alkalmazkodásra vonatkozó tervvel és néhányuk el is kezdte az intézkedéseket, bár sok munka vár még mindegyikükre.

Míg a globális felmelegedés csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek továbbra is a globális hőmérsékletemelkedés 2 °C-on belül tartását kell megcélozniuk, a jelentés megállapítja, hogy fel kell készülni nagyobb arányú hőmérsékletemelkedésekre és egyéb klímaváltozásokra is. Ez ahhoz szükséges, hogy megfelelően figyelembe vegyék a klimatikus és társadalmi-gazdasági előrejelzések számos bizonytalanságát.

Egy korábbi EEA jelentés azt mutatta, hogy a klímaváltozás már Európa minden régiójára kihat, széleskörű hatásokat gyakorolva a társadalomra és a környezetre. Cselekvés hiányában a jövőben további hatásokra lehet számítani. A megfigyelések magasabb átlaghőmérsékletet mutatnak Európa szerte. A csapadékmennyiség a déli részeken csökken, Észak-Európában pedig nő.

Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója szerint: „Az alkalmazkodás újszerű gondolkodásmódot igényel, továbbá megbirkózást a kockázatokkal, veszélyekkel, bizonytalansággal és összetettséggel. Ehhez szükség lesz az európaiak együttműködésére, hogy tanulhassanak egymástól és befektessenek a hosszú távú átalakulásba a jólétünk fenntartása érdekében a klímaváltozás ellenére.”

A jelentést ma ismertették egy konferencián, amelynek témája az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia, és amelynek célja koherens és integrált alkalmazkodási politikák elősegítése a különböző ágazatokban az Európai Unióban.

Európa alkalmazkodni kezd

A jelentés a különböző intézkedések kombinációját javasolja – a „szürke” intézkedések, amilyenek például a technológiai és műszaki projektek, a „zöld” ökoszisztéma alapú, természetet felhasználó megközelítések és az úgynevezett „puha” intézkedések kombinációját, amilyenek például a kormányzati megközelítések megváltoztatására irányuló politikák. A jelentés szerint a leghatásosabb alkalmazkodást célzó projektek gyakran két vagy több különböző megközelítést kombinálnak.

Franciaország földközi–tengeri partszakaszán például integrált megközelítést alkalmaznak az alkalmazkodáshoz, figyelembe véve a klímaváltozást, a turizmust, a közlekedést és a biodiverzitást. A városi övezetben a zöldterületekkel és víztestekkel összhangban történik az épülettervezés a hőhullám veszélyének csökkentése érdekében. Barcelona szintén elkezdte alkalmazkodását a vízhiányhoz egy új, igen hatékony sótalanító üzemmel. A „szürke” projekt egymásutánban működik egyéb „puha” kezdeményezésekkel, úgymint a vízfogyasztás mérséklésére való ösztönzés az elhúzódó aszályok hatásának csökkentése érdekében.

Bár az alkalmazkodás költsége néhány esetben magasra rúghat, a jelentés hangsúlyozza az egyes alkalmazkodási tevékenységekből eredő átfogó megtakarítást. Az egyik legnagyobb ökoszisztéma alapú alkalmazkodási projekt a Duna medrének visszaállítása az eredeti, természetes állapotába. Jóllehet ennek becsült költsége 183 millió euró, azonban megelőzheti az olyan áradásokat, mint amilyen 2005-ben történt, amely önmagában 396 millió eurós kárt okozott.

Korai riasztási rendszereket állítottak fel Európa-szerte, hogy segítsék a várható erdőtüzek, árvizek és aszályok előrejelzését. A jelentés szerint az ilyen puha intézkedések elősegíthetik a közösségek megküzdését a kockázatokkal. Egy hasonló projekt keretében korai riasztási rendszereket hoztak létre Olaszországban, hogy előrejelezzék a szúnyog által terjesztett betegségeket, amelyek számának növekedésére lehet számítani a klímaváltozás következtében.

Jövőbeli kihívások

A jelentés szerint Európának koherens módon kell alkalmazkodnia a klímaváltozáshoz, biztosítva az alkalmazkodás integrációját az uniós és a nemzeti politikákba. Nem létezik általánosítható megközelítés – a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásnak meg kell felelnie a nemzeti és a helyi viszonyoknak is.

Még mindig vannak bizonytalanságok a klímaváltozás előrejelzéseit illetően, és nehéz pontosan megbecsülni a jövőbeli kockázatokat, mivel a társadalmi-gazdasági viszonyok szintén változnak. Éppen ezért az alkalmazkodás tervezésének elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy az előre nem látható eseményekkel és a jövőbeli éghajlati változások sorával is megbirkózzon, állapítja meg a jelentés. Így például a Londont a part menti áradástól védő Temze gátjának felújítását úgy tervezik, hogy nyitva maradjanak a lehetőségek, azaz a tengerszint-emelkedés tendenciájának függvényében változtatható legyen.

A Climate-ADAPT (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás európai platformja) bővelkedik esettanulmányokban és egyéb információkban, amelyek segíthetik az országok, régiók és városok alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. A honlapon sok információ található a várható éghajlati hatásokról és a nemzeti intézkedésekről, valamint hírekről és közelgő eseményekről.

Permalinks

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések