A globalizáció és a környezet szerepe az Ön életében

Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010 áprilisi kitörése nyomán előállt közlekedési káoszt megsínylette többek között a Kenyában termesztett spárga, a vietnámi tonhal és ezáltal az európai háztartások is – mutat rá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Jelzések 2011 jelentése. Az EEA évente jelenteti meg a nagyközönségnek szóló, példákra, esettanulmányokra épülő, környezetpolitikai aktualitásokat felsorakoztató jelentését. Az idei kötet európai bemutatójára ma került sor a magyar uniós elnökség keretében Szentendrén.

A kitörés tisztán rámutat azokra az összefüggésekre, melyek meghatározzák a globalizált világunkat, annak alrendszereit –a kereskedelemtől az egészségügyön át a környezetvédelemig. Ezek a szoros kapcsolódások – azoknak minden előnyével és hátrányával – képezik a Jelzések 2011 kiadvány gerincét, ami a világ minden tájáról összegyűjtött valós történeteken, egyes emberek saját tapasztalatain keresztül érzékelhetünk.

A kötetet olvasva megismerkedhetünk például Chance-sza, a kongói gyerekbányásszal, és megtudhatjuk, hogy a bányászott ércek, melyek a mobiltelefonjaink – és más elektronikai cikkeink – működéséhez szükségesek, hogy köthetők a fejlődő országokban tapasztalható háborúkhoz, igazságtalanságokhoz. A Bhuyan család, a kelet-indiai erdő mélyen lakó törzsi házaspár története arra mutat rá, hogy a globális pénzügyi piacok úgy értékelik a környékbeli erdő ásványi vagyonát, és hoznak hasznot másoknak, hogy az itt élők megélhetését, az erdő nyújtotta szolgáltatásokat nem veszik számításba.

Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója kiemelte: a környezet mindannyiónkat összeköt. Sok általunk használt nyersanyag távoli országokból érkezik hozzánk, kitermelésük pedig időnként nem kívánt következményekkel jár. Az európai fogyasztás ráadásul rengeteg szemetet is termel.

A Jelzések rámutat arra, hogy az erőforrások teljes életciklusára figyelemmel kell lennünk – beleértve azt, hogy honnan jön, hogyan használjuk az adott erőforrást illetve azt, ahogyan a hulladékokat újrahasznosítjuk. Ez egy tág, az egész világot átfogó szemléletmódot biztosít, megmutatva a modern, globalizált világban rejlő lehetőségeket és egyúttal annak korlátait is.

Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a bemutató házigazdája elmondta, hogy a kötetben felvázolt kérdések többsége nemzeti, regionális, és helyi szinten is kihívást jelent – ez látszik a készülő Nemzeti Vidékstratégia társadalmi konzultációjából is. A helyi közösségek bölcsessége és tapasztalata ugyanakkor olyan kihasználatlan érték, amely azon túl, hogy kiegészítheti az egyéb keretek között folyó adatgyűjtésekből és elemzésekből származó tudást,  egyértelműen jelzi a jövőbeli irányokat is, azaz a továbblépéshez is mindannyiunk számára világos üzenetet hordoz.

Chance és a Bhuyan család sajátos tapasztalatait és személyes történeteiket mind nagyobb mértékben a globális erők alakítják, melyek mindenkit összefűznek.

Európaiként gyakran fogyasztó szerepben tűnünk fel. Az európai életmód és a világszerte élő milliók jogos vágya, hogy hozzánk hasonlóan élhessen, sokat fogyaszthasson, nagyban meghatározzák a közös jövőnk irányát.

2012-ben ünnepeljük az ENSZ Rio de Janeiroban tartott Föld Csúcstalálkozó 20. évfordulóját, amely a fenntartható fejlődést, mint a világ egyik legfontosabb politikai célját jelölte meg. A közelgő Rio+20 találkozó a fenntartható fejlődés újjáélesztését és újradefiniálását célozza.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a Jelzések 2011 kiadványával ebbe az irányba mutat. Az egyik legfontosabb üzenet, hogy a legszegényebbek úgy függnek a környezettől, hogy a mindennapi megélhetésük, túlélésük múlik rajta. A fenntartható fejlődés, melynek középpontjában a szegénység felszámolása áll, nem valósulhat meg mindenekelőtt az egészséges környezet biztosítása nélkül.

A sajtótájékoztató helyszíne

Kérdéseikkel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkatársaihoz fordulhatnak:

• Iben Stanhardt

Sajtóreferens
E-mail: iben.stanhardt@eea.europa.eu
Telefon: +45 3336 7168

• Arthur Girling

Sajtóreferens
E-mail: arthur.girling@eea.europa.eu
Telefon: +45 3336 7109