Grafikus információ

Grafikus információ — 2015. 03. 11.

A infographics vizuális előadások érintő kérdésekben az európai környezetben.

Hogyan függ össze a környezet a jóllétünkkel és az egészségünkkel? — 2015. 03. 12.

A természeti erőforrások táplálják termelésünket és fogyasztásunkat, továbbá vagyont és munkahelyeket teremtenek, hozzájárulva ezzel az életminőségünkhöz és a jóllétünkhöz. Erőforrásfelhasználásunk szintje azonban aláássa az ökoszisztémáink arra való képességét, hogy a jövőben is gondoskodni tudjanak rólunk.

Hogyan tehetjük gazdaságunkat körkörössé és erőforráshatékonnyá? — 2015. 03. 11.

Jelenleg több erőforrást használunk fel, mint amennyit bolygónk egy adott idő alatt termelni tud. Csökkentenünk kell az általunk generált hulladék és a kitermelt anyagok mennyiségét.

Hogyan hatnak a környezetre azok az élelmiszerek, amelyeket megvásárolunk, megeszünk, illetve nem eszünk meg? — 2015. 03. 12.

Mielőtt az élelmiszerek a tányérunkra kerülnének, azokat meg kell termelni, fel kell dolgozni, csomagolni és szállítani kell, illetve el kell osztani. Minden egyes lépés erőforrásokat használ fel, és még több hulladékot és szennyezést termel.

Melyek az élelmiszerhulladékok forrásai Európában? — 2015. 03. 12.

A világszerte megtermelt élelmiszerek körülbelül harmada elvész vagy elpazarolják. Az élelmiszer-hulladék jelentős veszteséget jelent az olyan egyéb erőforrások, mint a földterület, a víz, az energia és a munkaerő tekintetében.

Hulladékáramlás Európában — 2015. 03. 12.

2010-ben az EU 28 tagállamában és Norvégiában összesen körülbelül 2500 millió tonna hulladék keletkezett. Itt annak áttekintését láthatja, hogy a hulladék honnan származott és miből állt.

A települési hulladékaink hány százalékát dolgozzuk fel újra? — 2015. 03. 12.

A kidobott hulladék számottevő része újrafeldolgozható. Az újrafeldolgozás előnyös a környezet számára, mivel eltereli a hulladékot a hulladéklerakóktól, és nyersanyagot biztosít új termékekhez. Az újrafeldolgozás emellett ösztönözheti az innovációt és munkahelyeket teremthet.

Hogyan csökkenthetjük a hulladék mennyiségét és hogyan hasznosíthatjuk jobban a hulladékot? — 2015. 03. 12.

A hulladék környezeti hatásainak csökkentésére a legjobb mód, ha megakadályozzuk, hogy egyáltalán keletkezzen. Számos olyan dolgot, amelyet eldobunk, lehetne újból használni, másokat pedig újra fel lehetne dolgozni, hogy nyersanyagot kapjunk.

Honnan származik a tengeri hulladék, és milyen hatásokkal jár? — 2015. 03. 12.

Egyre nagyobb mennyiségű hulladék jut a világ óceánjaiba, ártva az ökoszisztémák egészségének, állatokat pusztítva el, és veszélyeztetve az emberi egészséget. A megoldás a szárazföldi hulladékmegelőzésben és a jobb hulladékgazdálkodásban rejlik.

Az éghajlatváltozás mérséklése — 2015. 10. 15.

Az Európai Unió eredményes erőfeszítéseket tesz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az EU ugyanis várhatóan eléri az egyoldalúan vállalt 20%-os csökkentési célját (1990-hez képest) már a kitűzött 2020-as határidő előtt. Sőt, az EU célja 2030-ra az uniós kibocsátás legalább 40%-os csökkentése, és 2050-ig gazdaságának további szénmentesítése. Az EU jelenleg az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 10%-áért felel.

A talaj és az éghajlatváltozás — 2015. 10. 15.

A talaj az éghajlati rendszer fontos – és gyakran elhanyagolt – eleme. A talaj az óceánokat követően a második legnagyobb széndioxid-tároló. A legfontosabb szárazföldi ökoszisztémák helyreállítása és a fenntartható földhasználat a városi és vidéki területeken segítheti az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást.

Az éghajlatváltozás és a mezőgazdaság — 2015. 10. 15.

A mezőgazdaság hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ugyanakkor az éghajlatváltozás is befolyásolja a mezőgazdaságot. Az EU-nak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok mezőgazdaságból eredő kibocsátását, és az élelmiszer-előállítási rendszerét hozzá az éghajlatváltozáshoz kell igazítania. A növekvő globális kereslet és az erőforrások iránti fokozódó verseny miatt az uniós élelmiszer-előállítást és -fogyasztást tágabb összefüggésben, a mezőgazdaságot, az energiát és az élelmezésbiztonságot összekapcsolva kell vizsgálni.

Az éghajlatváltozás és a tengerek — 2015. 10. 15.

Az éghajlatváltozás következtében melegebbek az óceánok, savasodik a tengeri környezet, és változik a csapadék eloszlása. Ezek a tényezők együttesen gyakran súlyosbítják az emberi tevékenységek tengerekre gyakorolt hatásait, ami az óceánok biológiai sokféleségének (biodiverzitás) csökkenéséhez vezet.

Felkészültünk az éghajlatváltozásra? — 2015. 10. 15.

Az éghajlatváltozás sokféle hatást gyakorol az egészségünkre, az ökoszisztémákra és a gazdaságra. A következő évtizedekben ezek a hatások feltehetőleg súlyosbodni fognak. Ha nem foglalkozunk ezekkel, az óriási költségekkel járhat a megromlott egészségi állapot, az ökoszisztémákat érintő káros hatások, valamint az anyagi és infrastrukturális veszteségek miatt.

Európa éghajlata változik — 2015. 10. 15.

A változó éghajlat az életünk szinte minden területét befolyásolni fogja. A hevesebb és gyakoribb esőzések Európa sok részén gyakori és jelentős áradásokat fognak okozni. Európa más részein pedig, ideértve Dél-Európát, a magasabb hőmérséklet és a kevesebb csapadék sok területen aszályt okozhat.

Üzemanyag típusok és üvegházhatású gázkibocsátás — 2016. 11. 17.

A közlekedési kereslet szorosan összefügg a gazdasági tevékenységgel: növekedési időszakokban a gazdasági termelés fokozódik, így több árut szállítanak és többen is utaznak. A közlekedés emberi egészségre, környezetre és éghajlatváltozásra gyakorolt hatása szorosan összefügg a használt üzemanyaggal. A tiszta alternatív üzemanyagok, ideértve a villamos energiát, már elérhetőek, és megfelelő alternatívát jelentenek a benzinnel és dízellel szemben. Az utazás hossza is szerepet játszik az üzemanyagtípus megfelelőségének eldöntésében.

Járművek kibocsátása és hatékonysága — 2016. 11. 17.

A fosszilis üzemanyaggal működtetett közúti közlekedés a közlekedéssel összefüggő légszennyezés legjelentősebb forrása. Minden egyes jármű számos forrásból bocsát ki légszennyező anyagot.

Légszennyezettségnek való kitettség a városokbann — 2016. 11. 17.

Sok európai van kitéve káros szintű légszennyezésnek. A városban lakó európaiak akár 30%-a is ki van téve az uniós levegőminőségi szabványértékeket meghaladó légszennyező anyagszintnek. Emellett a városban lakó európaiak körülbelül 98%-a van kitéve olyan légszennyező anyagszintnek, amely az Egészségügyi Világszervezet szigorúbb iránymutatásai alapján az egészségre károsnak minősül.

Zajszennyezés Európában — 2016. 11. 17.

A számos forrásból eredő zajszennyezés egyre nagyobb környezetvédelmi probléma. A zajszennyezés káros hatásai az annak kitett emberi népesség jóllétében, a vadvilág egészségében és megoszlásában, valamint a gyermekek iskolai tanulási képességében is megmutatkoznak.

Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével kapcsolatos uniós célkitűzések — 2016. 11. 17.

Az EU számos célkitűzést fogalmazott meg az európai közlekedés környezeti hatásainak ( ide értve az üvegházhatású gázkibocsátást is) mérséklése érdekében. A közlekedési ágazat célkitűzései az EU azon átfogó céljának részét képezik, amelyek 2050-re az üvegházhatású gáz kibocsátást 80-90%-kal tervezik csökkenteni.

A hőmérsékleti inverzió hatásaként a szennyezés a talajszinten akad meg — 2016. 11. 17.

A szennyezési események hőmérsékleti inverzió esetén nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. A téli hónapokban a hosszú magasnyomású időszakokban a napsugárzás eléri a talajt és felmelegíti azt. Éjszaka a felhőtakaró hiánya azt jelenti, hogy a talaj gyorsan elveszti a hőt és a talajjal érintkező levegő lehűl. A melegebb levegő felemelkedik és fedőként viselkedik, amely a hidegebb levegőt a talajhoz közel tartja. A szennyezés is megreked, ideértve a közúti közlekedésből eredő szennyezést is, minek következtében a talajhoz legközelebb eső levegőréteg egyre szennyezettebbé válik. Ez mindaddig folytatódik, amíg az uralkodó időjárási körülmények meg nem változnak.