A zajszennyezés továbbra is elterjedt Európa‑szerte, de mértéke csökkenthető

Gyakran a megjelenési helye szerint gondolkodunk a szennyezésről: a levegő, a víz vagy a talaj szennyezése. Léteznek azonban nagyon specifikus szennyezés-típusok is, amelyek károsak az emberre és a vadon élő állatokra.

Jelenleg az európaiak legalább egyötöde van kitéve az egészségre károsnak tekinthető mértékű közúti közlekedési zajnak. Ez a szám még magasabb a városi területeken, és a probléma általános Európa legtöbb városában. Az EEA közelmúltbeli, a környezeti zajról szóló jelentése szerint – amely a közutak, a vasutak, a repülőterek és az ipar zajkibocsátását vizsgálta – a közúti közlekedés messze a legjelentősebb zajforrás Európában. A felsorolt zajforrások vizsgálatát a környezeti zajról szóló irányelv írja elő, amelynek hatálya nem terjed ki például a háztartási tevékenységekből származó, a szomszédok által keltett, illetve a munkahelyi zajra.

A zaj káros lehet az Ön egészségére

Becslések szerint 113 millió európai van kitéve 55 decibelt meghaladó, hosszú távú, egész napos időszakra vonatkoztatott zajterhelésnek. Emellett 22 millió európai van kitéve a vasút által okozott magas zajszintnek, 4 millióan légi járművek okozta magas zajszintnek, és 1 milliónál kevesebben az ipar által okozott magas zajszintnek.

Sokan nem tudják, hogy a hosszú távú zajterhelésnek – már a városi területeken megszokott mértékű zaj esetén is – jelentős egészségügyi hatása van. A legtöbb európai országban a városi környezetben élők több mint 50%-a 55 decibelnél magasabb közúti zajnak van kitéve a vizsgált, egész napos időszakra vonatkoztatott zajterhelést tekintve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az ilyen zajszintnek való hosszú távú kitettség valószínűsíthetően kedvezőtlen hatású az egészségre.

Az EEA becslései szerint a környezeti zajnak való hosszú távú kitettség évente 12 000 idő előtti halálesetért felelős, és Európa-szerte 48 000 új iszkémiás szívbetegséghez járul hozzá. Becslések szerint emellett 22 millió embert érint tartósan erősen zavaró zajterhelés, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban.

A WHO adatai szerint ezek az egészségi hatások egész napos időszakra vonatkoztatott zaj esetén már 55 decibel zajszint alatt, illetve az éjszakai időszakban 50 decibel zajszint alatt is jelentkeznek – ezek az EU környezeti zajról szóló irányelvében. meghatározott adatszolgáltatási küszöbértékek. Ennélfogva ezek a számadatok minden bizonnyal alulbecsültek. Emellett az országok által az uniós jog alapján szolgáltatott információk nem terjednek ki minden városi területre, közútra, vasútra és repülőtérre, továbbá az összes zajforrásra sem.

A vadon élő állatok is érintettek

A zaj káros a vadon élő állatokra is, a szárazföldön és a vízben egyaránt. A zajszennyezés számos fizikai és viselkedésbeli hatást válthat ki az állatokban, és növelheti a náluk jelentkező stresszt.

A közúti közlekedés zajkibocsátása például megnehezítheti a békák és az énekesmadarak kommunikációját, különösen a nászidőszakban. Csökkentheti szaporodási képességüket, vagy élőhelyük elhagyására kényszerítheti őket.

A hajózásból, energiatermelésből, valamint az építési és egyéb tevékenységekből származó víz alatti zaj szintén problémát jelent. Például kutatások a bálnák halláskárosodásáról számoltak be, ami ronthatja az egymással való kommunikációra és a táplálékszerzésre való képességüket.

Pszt! Csendet kérünk!

Az európai országok számos intézkedést hoztak a zajszint csökkentése és kezelése érdekében. Az EEA környezeti zajról szóló jelentése szerint azonban nem volt egyszerű értékelni a kedvező egészségügyi változásokat.

A városok zajszintjének csökkentésére irányuló legnépszerűbb intézkedések például a régi kövezett utak burkolatának simább aszfaltra cserélése, a jobb forgalomirányítás, és a 30 km/h sebességkorlátozás. Egyes városok olyan projekteket is végrehajtottak, amelyek célja a közlekedési zaj elfedése a fül számára kellemesebb hanghatásokkal, például vízesések elhelyezésével a városközpontokban. Emellett léteznek a tudatosságot növelő, és az emberek viselkedésének megváltoztatását célzó intézkedések a kevesebb zajjal járó közlekedési módok, például a kerékpár, a gyaloglás vagy az elektromos járművek használatára.

Számos város és régió úgynevezett csendes területeket is kijelölt – többségében parkokat vagy zöldfelületeket –, ahová az emberek elmenekülhetnek a városi zaj elől. Ezek a területek, amelyek létrehozását, kijelölését és védelmét uniós szabályok ösztönzik, jelentős környezeti és egészségi előnyökkel járhatnak az EEA-nak az európai csendes térségekről szóló 2016. évi jelentése szerint.

Az EEA kutatásai azonban problémákat tártak fel az ilyen területek hozzáférhetőségével és elérhetőségével kapcsolatban, különösen a zajosabb városközpontokban, ahol nehéz csendes zöld zugokat találni, és ezek nem érhetők el gyalogosan 10 percen belül az emberek lakóhelyéről.

Vegyük le a hangerőt!

Egyértelmű tény, hogy hang nélkül, zajtalanul nem tudunk élni, és a zajszennyezés nullára csökkentése irreális. Az EU azonban minden erőfeszítést megtesz a zajszintek csökkentése érdekében, hogy kevesebb kárt okozzanak környezetünknek és egészségünknek. Ez nagy feladat.

Már most egyértelmű, hogy nem teljesül az EU 7. környezetvédelmi cselekvési programja⁶⁶ által meghatározott 2020. évi uniós zajcsökkentési célkitűzés, azaz a WHO által ajánlott zajexpozíciós szintek felé való elmozdulás. Számos uniós tagállamnak több a tennivalója a zajszennyezés kezeléséhez szükséges lépések megtételéért, különösen a környezeti zajról szóló uniós irányelv végrehajtásában.