A földhasználatról

Az olyan tevékenységek, mint a mezőgazdasági, az erdészeti, a közlekedési vagy a lakhatási tevékenységek, földterületek felhasználásával, azok természetes állapotának és funkcióinak megváltoztatásával járnak együtt. Számos környezetvédelmi probléma gyökerei a földhasználatban rejlenek, ez ugyanis éghajlatváltozáshoz, a biodiverzitás elveszítéséhez, a víz, a talaj és a levegő szennyeződéséhez vezet. A hatások lehetnek közvetlenek, mint például a természetes élőhelyek, tájak lerombolása, illetve közvetettek, mint például a talaj leburkolása vagy az árvizek kockázatát fokozó erdőirtás. Az éghajlatváltozás többek között elsivatagosodáshoz, a földtakaró változásaihoz, hirtelen árhullámokhoz vezet.

Európa népességének 75%-a él városokban, így a földfelhasználat által felvetett kérdések jelenleg kulcsfontosságúak. Azonban a mezőgazdasági területekkel, illetve azok különböző funkciójával – élelmiszertermelés, természetvédelem, pihenés és lakhatás – való gazdálkodás is legalább ennyire fontos. A városiasodás során bekövetkező földterület-foglalás jobbára a mezőgazdasági területek rovására történik. Az 1990. és 2000. között a mesterséges használatba vont földterületek 48%-a szántóterület, illetve állandó kultúrákat fenntartó terület, emellett 36%-a legelő vagy vegyes mezőgazdasági terület volt. A közlekedés növekedése fokozta a közlekedési infrastruktúra földfoglalását.

A hegyvidékeket és a felföldeket, valamint Európa víztározóit elhagyják az olyan hagyományos felhasználók, mint a pásztorok, a helyüket pedig síelők veszik át. Az erdőgazdálkodásnak alkalmazkodnia kellett a világgazdaságban a kitermelt faanyag iránt mutatkozó kereslethez.

A parti területek még gyorsabban alakulnak át az ember által létrehozott mesterséges felszínekké. Az Európa tengerpartjain élő népesség létszáma folyamatosan növekszik, esetenként még gyorsabban is, mint a belső területeken. A legfontosabb tengerészeti tevékenység minden jel szerint az idegenforgalom, különösen a déli országokban, ugyanakkor az olyan balti-tengeri országokban is, mint például Lengyelország vagy Finnország. Ez a tevékenység igen jelentős területi és idényjellegű hatást váltott ki – az idegenforgalmi mozgások Európa egészét befolyásolják.

A tengerpartok egyre fokozódó sebességgel városiasodnak el. A parti területek népsűrűsége a megfelelő belső területekénél átlagosan 10%-kal magasabb. A természetes tengerpartok mesterséges felületekké való átalakítása még a népsűrűségnél is erőteljesebb ütemben fokozódik. Ennek legfőbb oka az otthonoknak (számos területen jobbára második otthonoknak), a szolgáltatásoknak, a pihenést és a közlekedést szolgáló infrastruktúrának a kialakításában keresendő.

További információ az Európa földhasználatában mutatkozó irányzatokról