A hulladékról és nyersanyag-erőforrásokról

A honlapnak korlátozott funkcionalitása van kikapcsolt javascriptel. Kérjük, győződjön meg róla, hogy a JavaScript a böngészőjében engedélyezve van.

Lap Utolsó módosítás 2016. 06. 03.

Topics: Erőforrás-hatékonyság és hulladékgazdálkodás

Európa gazdasága a nagy erőforrás-felhasználáson alapul. Ez a nyersanyagokra (például fémekre, építőipari ásványi anyagokra vagy fára) éppen úgy igaz, mint az energiára és a földterületekre. Az Európa erőforrás-felhasználását hajtó jelentősebb erők a gazdasági növekedés, a műszaki fejlődés, illetve a változó fogyasztási és termelési minták. A felhasznált erőforrásoknak mintegy egyharmada válik hulladékká, illetve kibocsátott anyaggá. Az EEA tagországaiban a termelt hulladék egy főre jutó mennyisége mintegy négy tonna. Minden európai polgár évente átlagosan 520 kg háztartási hulladékot dob el – ez az érték várhatóan emelkedni fog.

Erőforrás-hatékonyság és hulladékgazdálkodás

Menu

Az EU-15* országaiban az anyagfelhasználás keveset változott az utóbb két évtized során, és fejenként 15–16 tonna maradt évente. Ugyanakkor ez az érték országonként jelentősen változik, az olaszországi fejenkénti évi 12 tonnától egészen a finnországi fejenkénti évi 18 tonnáig. A teljes mennyiségen belül a legnagyobb az építőipari anyagok aránya, ezt követi a fosszilis üzemanyagoké és a biomasszáé. Az erőforrások felhasználása az EU-15 országaiban többször olyan hatékony, mint az EU új tagállamaiban, illetve Délkelet-Európa országaiban. A 2020-ig terjedő előrejelzések szerint az EU-ban felhasznált erőforrások nagysága nőni fog.

A felhasznált erőforrások nagysága nő a világ más régióiban is. Ez részben az Európában elfogyasztott, gyakran ezekben a más régiókban kinyert erőforrásokon alapuló áruk és szolgáltatások mennyiségének növekedése miatt van így.

Az EU célja „A forráshatékonyság javítása a nem megújuló természeti erőforrások általános használatának és a nyersanyag-felhasználással kapcsolatos környezeti hatásoknak a csökkentése céljából, a megújuló környezeti erőforrások regenerálódási képességet meg nem haladó mértékő felhasználása mellett.” (Az EU fenntartható fejlődésről szóló megújított stratégiája, 2006.).

Európa nagy erőforrás-fogyasztása terhet jelent úgy a saját régióinak, mint a világ más régióinak a környezete számára. Ezek közé a terhek közé tartozik a nem megújuló erőforrások elapadása, a megújuló erőforrások intenzív felhasználása, a bányászati tevékenységek során a vízbe, a levegőbe és a talajba bocsátott szennyező anyagok nagy mennyisége éppen úgy, mint a termelés, a fogyasztás és a hulladéktermelés. Az általánosan elfogadott nézet szerint az erőforrás-felhasználás folyamatos növekedésének fizikai korlátai vannak. Az erőforrás-felhasználásért és a környezetre háruló terhekért a legnagyobb arányban a lakóépületek, az élelmiszertermelés, valamint a mobilitás felel.

A hulladékok ártalmatlanításában számos, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatás lehetősége rejlik, a kezelés függvényében ideértve a levegőbe, a felszíni és a felszín alatti vizekbe kibocsátott szennyező anyagokat. A hulladékban a természetes erőforrások (például fémek, illetve a benne lévő más újrahasznosítható anyagok, valamint az energiaforrásként való felhasználás) elveszítése is megtestesül. A hatékony hulladékgazdálkodás ezért védelmet biztosíthat a közegészségnek és a környezet minőségének, ugyanakkor támogathatja a természeti erőforrások megóvását.

Európa legnagyobb hulladékáramai az épületek felállítása és lebontása során keletkeznek, ezekhez társulnak a gyártási tevékenységek. Az EU települési hulladékának legnagyobb része (45%) még mindig hulladéklerakókba kerül. Ugyanakkor azonban folyamatosan nő az újrafeldolgozott és komposztált (37%), illetve energia-visszanyerés céljából elégetett (18%) települési hulladék aránya.